Környezetünk védelme mindannyiunk közös feladata. Erre hívja fel mindennapi munkája során a figyelmet a kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya. A jeles napon a szakemberek segítségével megismerhetjük az év madarát, amellyel a szolnoki Tisza-parton, sőt, még a lakótelep házai között is találkozhatunk.

 

Több évtizede Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és az év madarát. A választás célja, hogy felhívja a figyelmet a természeti kincsnek számító hazai erdőkben, ligetekben, fás kaszálókon élő gyönyörű fákra, illetve bemutassa a természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokat, csoportokat.

Az elmúlt években volt már az év fája a szelídgesztenye, a törékeny fűz, a mézgás éger, az ezüst hársfa, a tiszafa, az év madarának választották már a mezei verebet, a kanalas gémet, a széncinegét, az erdei fülesbaglyot.


Az internetes szavazáson ezúttal a legtöbb szavazatot a zöld küllő (Picus viridis) kapta, így e faj lett a 2022. év madara. A faj a harkályalakúak családjába tartozik. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Szolnok több pontján találkozhatunk is e faj példányaival, például a Tisza-parton, a Helikopterbázison, vagy a Széchenyi lakótelepen. A faj természeti védelem alatt áll, természetvédelmi értéke egyedenként 50.000 Ft.


A 2022. év fája a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) lett. E lombhullató faj Magyarországon őshonos, elsősorban a gyertyános-tölgyesek és az ártéri ligeterdők társulás-alkotó elegyfaja. Optimális termőhelyen 30-40 méter magas, terebélyes példánnyá fejlődik. Hosszú életű fa, megfelelő körülmények között nemritkán eléri, sőt meg is haladja a 100 éves kort. A 2022. év fáját Jász-Nagykun-Szolnok megye több településén is megcsodálhatjuk.

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus már abban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon. Az ünnep hivatalos bevezetésére azonban csak néhány évvel később került sor Herman Ottó kezdeményezésére. A XX. század első felében minden évben megtartották ezt az ünnepet, de a II. világháború után feledésbe merült, csak 1994-ben vált ismét országos mozgalommá. A jeles nap időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e.

Napjainkban az oktatási és nevelési intézményeken kívül a múzeumok, nemzeti park igazgatóságok, természetvédelemmel foglalkozó szervezetek szakvezetéseket, ismeretterjesztő előadásokat, madár-bemutatókat, demonstratív faültetéseket, vetélkedőket szerveznek és tartanak abból a célból, hogy a lakosság minél jobban megismerje a természetes élőtérben megjelenő fajokat, felhívja a figyelmet a „békés egymás mellett élésre”, természeti értékeink megóvásának fontosságára.

(JNSZMKH Kormánymegbízotti Kabinet)