A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár 2021-ben ismét megtartotta szakmai konferenciáját, amelyen igazi helytörténeti különlegességek hangzottak el. A szakembereket a megyei kormányhivatal főigazgatója köszöntötte. Az eseményen kiderült, mit ettek eleink ínség idején, és igaza volt-e Gárdonyi Gézának az Egri csillagokban.

 

A nemzeti levéltár kultúrstratégiai intézmény, és ezeknek a legfontosabb lábai a megyei levéltárak – jelentette ki a konferencia megnyitóján a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese. Dr. Czetz Balázs azt mondta, a legfontosabb cél, hogy hasznosuljanak a levéltárak, minél többen használják a levéltárakat, amelyekben sok ezer folyókilométernyi iratban őrzik a magyar kultúra fontos részét.

Közös múltunk ismerete összeköt minket, a közös identitás növeli a szolidaritást – hangoztatta Hubai Imre, a megyei közgyűlés elnöke. Kiemelte, közel 150 éve egyesült Jász-Nagykun-Szolnok megye, és ezt az összetartozást minden olyan kutatás is erősít, amely ennek feltárásán munkálkodik.

Dr. Katona Károly, a kormányhivatal főigazgatója arról szólt, a közigazgatásnak szimbiózisban kell működnie a levéltárral, mivel a hivatali iratok egy része a megyei levéltárba kerül. A főigazgató köszönetet mondott a levéltárosoknak a történeti értékű irományok megőrzéséért és rendszerezéséért végzett munkájukért. Kiemelte a kormányhivatal és a megyei levéltár közötti remek kapcsolatot, amelyre a hatóság a jövőben is törekedni fog, hiszen – mint fogalmazott – ami ma még bürokrácia, az holnap már történelem.

A szolnoki várról tartott előadást a feltárásokat vezető dr. Kertész Róbert. Elmondta, Szolnok speciális helyzetben van, mert kevés írott forrása van, mégis, az egyetlen olyan város Magyarországon, ami ezer évvel ezelőtt is megyeszékhely volt, és most is az. Ez a 2017-2019 közötti ásatásokkal nyert bizonyítást, amely során kiderült, hogy Szolnok volt a térség egykori ispánságának központja. A várprojekttel egyébként – noha a történetírás nem említi – azt is feltárták, hogy Szolnokon is jártak a tatárok, ugyanis egy tatárlelet is felszínre bukkant a munkálatok alatt.

Szóba került Szolnok 1552-es eleste is. Az Egri csillagoknak köszönhetően ismertté vált, hogy a várból elmenekült az őrség a törökök elől. A részben Gárdonyi Géza által kialakult negatív kép kapcsán Kertész Róbert szerint azt felejtik el sokan, hogy a szerző író volt, nem történész. Ma már tudjuk, hogy a védők tífuszban szenvedtek, amelyben a katonák több mint fele már eleve az ostrom előtt meghalt. Ehhez hozzájárult, hogy nyugati fal hiányosságai miatt a vár is félkész volt – magyarázta a régész. A szolnokiak így is tíz napig kitartottak, ami a későbbi egri győzelemhez is hozzájárult – tette hozzá. A szakember kiemelte még, hogy az ásatáson egy 16. századi katonai épületet találtak, amit már biztosan sikerült megőrizni az utókornak, mert a magyar kormány 800 millió forintot adott e célra.

Előadás hangzott el az ínségtáplálkozásról is, amelyen kiderült, hogy a 18. században a Jászságban olyan nagy éhínség alakult ki, hogy eleink még a gyékényre is kénytelenek voltak ráfanyalodni. A konferencián Karcag 19-20. századi csárdai életének bemutatásából kiderült, hogy a fogadósoknak nem csak a vendégeknek, de azok jószágainak is enni és inni kellett adniuk.

(JNSZMKH Kormánymegbízotti Kabinet)