A 2000-es tiszai árvízre emlékeztek azon a konferencián, amelyen az elmúlt évek vízügyi fejlesztéseit is megvitatták, és kiértékelték az őszi felkészülést is.

Ma biztonságosan élhetünk a Tisza mentén, de ehhez húsz év kemény munkája kellett – jelentette ki a csütörtöki szolnoki tanácskozáson a város polgármestere. Szalay Ferenc az mondta, elfelejthetetlen a szolnokiaknak a 2000-es árvíz, az akkori összefogás alapozta meg azt az együttműködést, ami ma is jellemző a városra. – A fél kormány Szolnokon ülésezett azokban a napokban, és biztosítottak minden eszközt a védekezéshez, semmiben nem szenvedtünk hiányt. Minden ember lapáttal a kezében kelt, mert lehet, hogy menni kell a gátra. A gimnazisták úgy mentek iskolába, hogy tudták, aznap a víz mellett kell majd dolgozniuk – emlékezett Szalay Ferenc, aki akkor is a város polgármestere volt.

– Egy ilyen időszakot nem szabad elfelejteni, mert a város erősödött általa. Emberek életét kellett megmenteni, és egy egész országot ruházott fel erővel egy természeti katasztrófa leküzdése. Bízom benne, hogy többé nem fenyeget bennünket ekkora árvíz – fogalmazott a városvezető, hozzátéve, az árvíz következményeként a város folyóparti sétánya és támfala is megújult. Szólt arról, a mai napig előnye a településnek, hogy átkelőhely, és összeköttetés országrészek között.

Természeti és civilizációs katasztrófák nem oldhatók meg csupán műszaki eszközökkel. Napjaink egyik legfőbb természeti veszélyforrása a víz, amelynek kezeléséhez a veszély mértékétől függően kell beavatkozni. Ehhez tucatnyi hatóság és szerv munkáját kell összehangolni, erre hivatott a megyei védelmi bizottság – mondta előadásában dr. Berkó Attila kormánymegbízott, a szervezet elnöke. Közölte: a bizottság Területi Veszélyelhárítási Terve tartalmazza azt a stratégiát, amellyel árvíz esetén védekezni tud a térség. Elmondta, a bizottság egy hierarchikus, „félkatonai” szervezet, amely ugyanakkor kellő rugalmassággal tudja kezelni a kríziseket.

A kormánymegbízott hozzátette: ma is ilyen helyzetben vagyunk a pandémia miatt. És ahogy árvíz esetén, úgy a járvány ellen is az összefogás az egyik legfontosabb. – Nagyon komoly, megfeszített munka folyik a megye kórházaiban, a népegészségügyben, a mentőknél. Most nem szabad széthúzásnak lenni, a koronavírus elleni védekezést támogatni kell – fogalmazott Berkó Attila. Kiemelte, nagy érdeme a térségnek, és az országnak is, hogy nem kellett drasztikus eszközökhöz nyúlni, amelyek jelentősen felborítanák az életet. Többen vannak azok, akik megértik, hogy a védekezésnek milyen lépései vannak, megértik, hogy közösen kell gondolkodni – tette hozzá.

A bizottság elnöke gratulált a vízügy szakembereinek. Mint mondta, a 2014-2020-as tiszai védelmi munkák sikeresek, Jász-Nagykun-Szolnok megyében erős védvonalak épültek az elmúlt években, kanyarrendezések, gátrendezések, árapasztó fejlesztések, töltésfejlesztések sora valósult meg. Hangsúlyozta, vízügyi szakembereink az ország élcsapatába tartoznak, nekik köszönhetően biztonságos térségben élünk.

Az itt élők identitásának részévé vált a 2000-es árvíz – mondta a dr. Kállai Mária, Szolnok és környéke országgyűlési képviselője. Szerinte a térség együttműködésének és a vízügyi szakemberek munkájának köszönhetően bízhatunk benne, hogy nem lesz a jövőben a 2000-es áradáshoz hasonló fenyegetés. A képviselő a térségben végzett véderőfejlesztéseket sorolta, kifejezve háláját a vízügynek.

Egy hónapon keresztül volt magasabb a Tisza vízállása 2000-ben, mint a korábbi rekordvízállás, ráadásul abban az évben a Zagyván is nagy áradás volt – mondta a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója. Lovas Attila kiemelte, 70 centiméterrel haladta meg az új legmagasabb vízállás a korábbi csúcsot, az ország tíz vízügyi igazgatósága dolgozott a térségben azokban a hetekben. Ma jobb helyzetben vagyunk, mint akkor, azonban a klímaváltozás miatt továbbra is oda kell figyelnünk. 2000-hez képest sikerült előbbre lépnünk, ami az jelenti, hogy elődeink jó javaslatokat fogalmaztak meg – fűzte hozzá.

Az konferencián a Kötivizig szakemberei értékelték az idén ősszel elvégzett munkát, amely egyben a jövő évi áradásokra való felkészülést is jelentette. A szakemberek megállapították, a Kötivizig területe megfelelő védképességgel bír. Előadásában a Vásárhelyi-terv megvalósulásáról beszélt Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója, és dr. Váradi József, az országos vízügy tudományos tanácsának elnöke is, zárszavában Hubai Imre, megyei közgyűlési elnök köszönte meg a szakemberek munkáját.

2000 áprilisában az évszázad árvize vonult le a Közép-Tiszán, Kiskörétől Szolnokig megdöntve az addigi vízállásrekordokat. A legmagasabb tetőzés Szolnoknál volt, 1041 centiméterrel. Az árhullám rendkívüli védelmi készültséget követelt; több településen részleges kitelepítésekre volt szükség. A védekezéshez 123 kilométer nyúlgátat, 30 kilométer bordás megtámasztást és 8,5 millió homokzsákot helyeztek el. A példás összefogásnak, az országos és nemzetközi segítségnek köszönhetően sikerült gátat szabni a katasztrófának. Húsz éves jubileuma alkalmából a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság tavaly emlékoldalt hozott létre az árvízi védekezés emlékére.

(Kabinet)