Csütörtökön átlépi a koronavírus ellen beoltottak száma a 300 ezret – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Gulyás Gergely azt is bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a magyar állam védettséget igazoló okmányt vezet be, amelyet azok kaphatnak meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen vagy bizonyítottan átestek a betegségen.

Folytatódnak az oltások

Szerdáig 294 624 embert oltottak be, több mint 117 ezren pedig már a második oltást is megkapták – ismertette Gulyás Gergely. Elmondta: az egészségügyi dolgozók – akiknek közel 80 százaléka beoltatta magát –, valamint az idősotthonokban és a bentlakásos szociális intézményekben élők oltása után múlt héten megkezdődött a védőoltásra regisztrált legidősebbek oltása háziorvosoknál és kórházakban. Az ehhez szükséges, 2964 háziorvoshoz eljuttatott Pfizer vakcinák körülbelül 30 ezer idős ember oltását teszik lehetővé – tájékoztatott.

A négy kijelölt budapesti oltóponton a Szputnyik vakcinával kezdik el oltani csütörtökön és pénteken a krónikus betegséggel nem rendelkező, 75 év alattiakat – közölte Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy a háziorvosok AstraZeneca vakcinával is oltanak 60 év alatti krónikus betegeket.

Jelezte, a várt vakcinaszállítmányok ismeretében a jövő héten folytatódhat a legidősebbek, továbbá a 60 év alatti krónikus betegek oltása, az oltócsapatok pedig visszatérnek abba a néhány szociális intézménybe, ahol el kellett halasztani az oltást.

Lassú az uniós vakcinabeszerzés

Arról is beszámolt a miniszter, hogy az EU-s vakcinabeszerzés – amelyből Magyarország 19,7 millió adagot kötött le – még mindig viszonylag lassan zajlik. Megjegyezte, az Európai Bizottság vezetője szerdán elismerte, a beszerzésnél hibákat követtek el.

A lekötött 2 millió adag orosz vakcinából februárban 200 ezret vár Magyarország, a kínai oltóanyagból pedig várhatóan jövő héten érkezik meg az első, 500 ezres szállítmány. Utóbbit a népegészségügyi központnak még meg kell vizsgálnia – fűzte hozzá, azt is kiemelve, hogy a kínai vakcinával a világon már több mint 30 millió embert oltottak be, például Délvidéken élő magyarok is kaptak belőle.

A kormány további oltóanyaggyártókkal is tárgyal, és „azért is kell mindenhonnan vakcinát szerezni, hogy az élet a lehető leghamarabb a normális kerékvágásba visszatérjen” – hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarország az EU-tól is azt kérte, a jövőre nézve gyorsítsa fel a vakcinaszállítmányokat, amire a brüsszeli testület ígéretet tett.

Eredményes a magyar védekezés, de terjed a brit mutáció

A Miniszterelnökség vezetője úgy értékelt: Magyarországon a következetes, november 11. óta változatlan szabályok mellett zajló védekezésnek köszönhetően sikerült megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát, de az adatok egy ideje nem mutatnak további csökkenést, Európa több országában pedig már a harmadik hullámmal néznek szembe.

A brit vírusmutáns lényegesen gyorsabban terjed, Magyarországon is megjelent, itt is a fertőzés gyorsabb terjedését eredményezi, ezért fennáll a betegszám növekedésének lehetősége - közölte.

Védettséget igazoló okmány készül

Gulyás Gergely bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a magyar állam védettséget igazoló okmányt vezet be, amelyet azok kaphatnak meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen vagy bizonyítottan átestek a betegségen. A miniszter közölte: ilyen okmányt kaphat, aki már megkapta a koronavírus elleni második oltás is.

Tájékoztatása szerint ebben az esetben az okmány érvényességi időt nem tartalmaz majd, hanem a második oltás beadásának időpontját rögzíti, hiszen – mint mondta – az egyes vakcinák által nyújtott védettség hosszáról még nincsen pontos információ, legalább fél éves védettséget valószínűsítenek, de lehet, hogy ez egy év vagy akár ennél hosszabb idő is lehet. Gulyás Gergely hozzátette: szintén védettséget igazoló okmányt kaphat az, aki a koronavírusból felgyógyultnak minősül. Ebben az esetben az igazolvány érvényességének kezdete lehet a kórházból történő elbocsájtás napja, vagy a pozitív PCR-teszt utáni első negatív PCR-teszt időpontja, vagy az első pozitív PCR-tesztet követő tizedik nap – közölte.

Elmondta azt is: az okmányhoz jutás harmadik lehetősége – amely az előző kettővel szemben nem ingyenes, hanem költségtérítés ellenében vezető igénybe –, ha valaki hitelesített laborban végzett vérvizsgálat által igazolja az antitestek jelenlétét. Ebben az esetben az igazolvány érvényességi ideje a vizsgálattól számított 4 hónap.

„Azt reméljük, hogy az okmány is hozzájárulhat ahhoz, hogy az élet mielőbb a normális kerékvágásba térjen vissza” – mondta a miniszter, aki ugyanakkor jelezte, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról, milyen jogosultságokkal jár majd az okmány.

Mint mondta: azt könnyű volt belátni, hogy ha valaki oltás kap, akkor ennek a hivatalos hatóság előtti igazolása elengedhetetlen, illetve a már megbetegedettek és meggyógyultak esetében szintén indokolt, hogy a védettséget okmány igazolja.

Konzultáció indul az újraindításról

Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő arról számolt be, hogy jövő héten indul az online konzultáció az élet újraindításáról, és a kormány döntött az ehhez szükséges forrás biztosításáról és a technikai lebonyolításról. Elmondta: a konzultáció a már ismert vakcinainfo.gov.hu felületen keresztül zajlik majd. Hozzátette: néhány napon belül elvégzik a szükséges technikai változtatásokat, hogy ki lehessen tölteni a kérdőívet.

A kormányszóvivő arra bíztatott mindenkit, hogy minél többen mondják el véleményüket, hiszen – hangsúlyozta – a járványügyi szakemberek álláspontja mellett, a kormány az emberek véleményére is ugyanúgy számít.

Emlékeztetett: tavaly is így történt, amikor a járvány elleni védekezésről kérdezte a kormány az embereket, és sikerült kialakítani azokat egyetértési pontokat, amelyek mentén november óta nagyon következetesen zajlik a védekezés.

Köszönet a kormányhivatalok dolgozóinak

A miniszter köszönetet mondott a kormányhivatalok dolgozóinak, akik megfeszített munkával lehetővé tették, hogy egy hét alatt minden hátralékot ledolgozzanak, és ezt segítette az előfinanszírozásról szóló kormánydöntés is.

Gulyás Gergely nagy eredményként számolt be arról, hogy a decemberi adatok szerint többen dolgoztak 2020-ban Magyarországon, mint 2019 decemberében, amikor a koronavírusnak „még nyoma sem volt” Európában. Hozzátette: 4,5 millió a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi mutató pedig az EU-ban a harmadik legalacsonyabb Magyarországon.

A gazdasági újraindítási akcióterv január 1-jétől április 1-jéig zajló részéről szólva fontosnak nevezte a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújítási támogatást, valamint a 13. havi nyugdíj első negyedének februári kézbesítését. Hangsúlyozta: a jobboldali és a baloldali válságkezelés közötti különbség, hogy a baloldal a válság idején elvette a 13. havi nyugdíjat, a mostani kormány viszont úgy gondolja, hogy egy válság is lehetőség ennek a juttatásnak a visszaadására, ezzel is bővítve a fogyasztást és értékelve az idős embereknek azt a „végtelen béketűrését”, amivel az elmúlt 10 hónap nehézségeit elviselték.

Fotó: kormany.hu

Közölte: a 25 év alatti fiataloknak 2022. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ami gyakorlatilag 16 százalékos béremelést jelent számukra, és a kormány reményei szerint növeli a foglalkoztatottságot és a legfiatalabb munkavállók bérét.

Az új intézkedések közül kiemelte, hogy tíz évre 10 millió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak a legkisebb vállalkozások.

Elmondta: a gazdasági újraindítási akcióterv áprilistól induló második ütemének középpontjában a felsőoktatás áll, az EU helyreállítási alapjából Magyarország mintegy 1500 milliárd forintot az egyetemek és a felsőoktatás fejlesztésére fordít.

Emellett – folytatta – nagy fejlesztések indulnak, részben a helyreállítási alapból, részben magyar költségvetési forrásokból, részben a most induló uniós költségvetésből, amelyek a zöld energiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására épülnek. Hozzátette: a 8-10 évre szóló agrár- és a vidékfejlesztési startégiát is elfogadták, megkezdődik az első pályázatok elindítása.

Úgy összegzett: ezek azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne csak az élet induljon újra Magyarországon – ahogy ezt az oltóanyagok bősége lehetővé teszi –, hanem a gazdaság is, és az ország visszatérjen arra a növekedési pályára, amelyen a 2010 utáni 8-9 évben a rendszerváltoztatás óta a legjobban teljesített.

(MTI)