Hazánkban csak ellenőrzött és minősített, fémzárolt vetőmag kerülhet forgalomba. Hol és hogyan ellenőrzik, minősítik őket a szakemberek? Miről ismerni fel a hamis vetőmagot, s olcsó ára ellenére miért nem érdemes azt megvásárolni? – erről tájékoztat a Fejér Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztálya.

– A három megyére kiterjedő: Fejér, Veszprém, Pest, Budapest illetékességi körben mintegy 16 ezer 300 hektáron állítottak elő vetőmagot 2020-ban. Itt végezzük hatósági munkánkat, amelynek meghatározó része a vetőmag-előállítás szántóföldi ellenőrzése, a minősítés és a fémzárolás, amely a vetőmag-forgalmazás feltétele – hangsúlyozta István András osztályvezető. Elmondta: az illetékességi területükön összesen 30 növényfaj mintegy 200 fajtáját termesztik a gazdálkodók vetőmag-előállítási célra.

Hárommegyés illetékességi területükön tavaly 57 ezer tonna vetőmagot fémzároltak (minősítettek). A minősítés folyamata két részből tevődik össze. A szántóföldi minősítés, ahol a fajták genetikai tulajdonságainak azonosítása történik, majd a második lépésben a vetőmag laboratóriumi vizsgálata, ahol a szabványoknak megfelelő, értékmérő tulajdonságok megállapítása történik. A szántóföldön alkalmas minősítést elérő magtételeket fémzárolnak. Ennek során a vetőmagot tartalmazó kiszerelési egységeket minőség-azonosítási címkével látják el. Tavaly több mint 3400 vetőmagtételt fémzároltak. Legnagyobb mennyiséget a kalászos gabonafélék, valamint a népszerű aprómagvak képviselik.

A vetőmag-forgalmazás ellenőrzése elsősorban azokra a vetőmagüzemekre terjed ki, amelyek előállítják, és értékesítik a forgalomképes vetőmagtételeket, a kiskereskedelmi forgalmazásra, a kiszerelésre, valamint a feketekereskedelemre is. Illetékességi területükön több mint egy tucat vetőmagüzem működik, ahol folyamatos a vetőmag-előállító, -kiszerelő és -forgalmazó tevékenység hatósági ellenőrzése. Ez kiterjed a vetőmagüzemek szakszerű tevékenységének komplex ellenőrzésére, többek között az alkalmatlan, nem forgalmazható tételek zárolására, elszámoltatására, a csomagolás minőségére, a vetőmag-címkehasználat ellenőrzésére, az automata mintavevő berendezések folyamatos felülvizsgálatára. A szakmai előírások betartásának folyamatos ellenőrzése biztosítja, hogy csak kiváló minőségű, a szabványoknak megfelelő vetőmag kerüljön forgalomba.

Évek óta kiemelt célt jelent a külföldi vagy belföldi vetőmagminták GMO-mintavételezése. 2020-ban közel 150 vetőmagtétel (főként hibridkukorica és szója) ellenőrzésének eredményeként a megyei kormányhivatal szakemberei elérték, hogy körzetükben GMO-fertőzött vetőmag nem került forgalomba. A kiskereskedelmi vetőmag-forgalmazás ellenőrzését a mezőgazdasági kereskedelmi egységekben, áruházakban, valamint a kistasakos kiszerelést végző üzemekben valósítják meg.

A Fejér Megyei Kormányhivatal Vetőmag- és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztálya 2020-ban indított hatósági ellenőrzései között kiemelkedő volt a szaporítóanyagok forgalmazásának, a vetőmag kiszerelők tevékenységének ellenőrzése, 27 helyszínen, három megyében. Ebből öt helyszínen közös, összevont ellenőrzést tartottak a Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztályának szakembereivel. A forgalmazási előírások megsértése miatt 4 hatósági eljárást indítottak, egy alkalommal minőségvédelmi bírságot szabtak ki.

A legtöbb probléma a kistasakos vetőmagvak minőségi (csírázóképesség elvesztése) leromlásával jelentkezik. Sokszor nem előírásszerű a kiszerelési egységek feliratozása, az előírt információk hiányosak, probléma a bontott zsákból történő, kimért értékesítés, a nem minősített, hamis címkével ellátott áru vetőmagként történő forgalmazása. A hamis vetőmagvak, szaporítóanyagok forgalmazásának megakadályozása céljából több forgalmazónál eljártak a kormányhivatal szakemberei, minősítetlen burgonya vetőgumó értékesítése, illetve annak kiajánlása miatt. A hamisított vetőmag a piaci árnál jóval olcsóbb, nagy tételben árulják vásárokon. A kiszerelési egységeken található fémzárolási címke könnyen téphető, az azonosító számai hibásak. A hamis vetőmag használata nagy termésveszteséggel járhat, mert csírázóképessége gyengébb lehet, csávázás hiányában betegségre fogékony.

(Fejér Megyei Kormányhivatal)