Állattartó telepen képződő trágyát a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet 16/A. § és 17. § szerinti határidők lejárta után már csak megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban lehet tárolni. A határidő 2015. december 22. Ettől az időponttól minden állattartó telepnek rendelkeznie kell megfelelő trágyatárolóval.

Állattartó telepnek minősül az a telep, ahol a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékű állattartási tevékenységet folytatnak. A háztartási igény 5 számos állat/ingatlant, baromfi esetén 3 SZÁ/ingatlant jelent. (SZÁ = 500 kg).
Az előírástól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes vízvédelmi hatóságnak bejelenti és igazolja,  - ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során is jeleznie kell - hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását.

Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető:

  • külön jogszabály szerinti vízjárta területeken,
  • felszíni víztől, valamint jogszabály által nem szabályozott, ivóvízkivételt szolgáló felszín alatti vízkivételtől számított 100 méteren belül,
  • bányatavak 300 méteres parti sávjában,
  • vízbázisvédelmi területen.

Hígtrágya, trágyalé kizárólag olyan, megfelelő műszaki védelemmel ellátott tartályban, vagy medencében tárolható, amely 6 havi hígtrágya befogadására alkalmas. Az istállótrágya tároló kapacitásának is legalább 6 havi trágya tárolására elegendőnek kell lennie, szivárgásmentes, szigetelt alappal és a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal, illetve aknákkal ellátva (mérete a trágyatároló kapacitásának 2-5 %-a). Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. Ha mélyalmos tartás esetén képződött trágya, illetve karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás a tilalmi időszakban. (A silótereket szintén szigetelt aljzattal kell ellátni, a keletkező silólé összegyűjtésére szivárgásmentes, szigetalt aknával.)

Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból – különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés – adódhat. A trágyatárolók méretének meghatározásához szükséges irányszámokat a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartásrendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (továbbiakban FVM rendelet) 5. számú mellékletének 5.1. pontja tartalmazza.  További számítási segédletek a Nitrát Gazdálkodói Kézikönyvben olvashatók, amely letölthető itt: http://www.nak.hu/hu/kamara/dokumentumok/kamara

A trágyatárolók lehetnek:

  • fóliabéléses tározók vagy műanyag bevonattal ellátott tározófelületek,
  • beton trágyatárolók (híg- és istállótrágya tározóknál egyaránt), amelyek csak vízzáró, tervezői méretezéssel kiszámított szilárdságú (vastagságú és minőségű), szulfátálló betonból készíthetők,
  • fém vázszerkezetű, szerelt hígtrágya tárolók, ahol kiemelt jelentősége van a korrózió elleni védelemnek, az előírt 20 év élettartam biztosításának.

Részletesen lásd az FVM rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontját.

A fenti határidők lejárta után az állattartó telepek jogszabálynak nem megfelelő trágyatárolóit nem lehet használni és legkésőbb a határidő lejárta után egy évvel fel kell számolni.
Az állattartó telepen a trágyatárolásra vonatkozó előírásokat a vízvédelmi hatóság a trágya termőföldön történő hasznosítását, az állattartásra vonatkozó nyilvántartást és adatszolgáltatást a talajvédelmi hatóság ellenőrzi. (Felhívjuk a figyelmet, hogy a nitrát adatszolgáltatásban az átadás-átvételnél pontosan fel kell tüntetni az átadásra kerülő szerves trágya és hígtrágya mennyiségét, valamint az átvevőre vonatkozó adatokat. Ennek igazolására a helyszíni ellenőrzés során átadás-átvételi elismervényt/pontosan kitöltött szállítólevelet kérhet a talajvédelmi hatóság.)

Akik támogatásokban részesülnek számítaniuk kell arra, hogy kiválasztásra kerülhetnek a „Kölcsönös Megfeleltetés (KM)” ellenőrzésre, amely során a talajvédelmi hatóság a trágyatárolókra vonatkozó előírásokat is ellenőrzi. Meg nem felelés esetén a támogatás megvonására kerülhet sor.
Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az előírásokat nem teljesítették, a nitrátszennyezési bírság mértéke a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000-500 000 forint közötti összeg, továbbá az eljáró hatóság az előírásokat megsértő tevékenységet a kötelezettségszegés és az előidézett veszély súlyától függően határozatban felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja.

(Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság)