Az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt, melynek rendelkezéseit 2019. március 15-től kell alkalmazni.

Az új törvény összevontan tartalmazza az országos, valamint a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terveit. A legmagasabb szintű területrendezési tervek egységes szempontrendszerrel készült felülvizsgálatával biztosíthatóvá vált az összhang az országos és a kiemelt térségek térbeli rendje és szabályozási elemei között.

A területrendezési tervek – a környezeti adottságok feltárása és értékelése mellett – tartalmazzák az ország és az egyes kiemelt térségek hosszú távú területi szerkezetét, fejlődési lehetőségeinek és korlátainak meghatározását, a területi adottságok és erőforrások hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét.

Országos szinten a rendezési terv a nemzeti területrendezési érdekek érvényesítését, valamint az országos, területi és helyi területfelhasználási szándékok közötti konfliktusok feloldását szolgálja. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Egyes térségi övezetek, amelyek enyhébb, irányelvszintű szabályozást vagy részletszabályokat tartalmaznak és nem igényelnek törvényi szintű védelmet, miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra, nagyobb önállóságot és felelősséget adva a megyei és települési önkormányzatok számára.

A törvény mellékleteinek térképi állományai a különböző tervezési szinteken is egységes, a települési önkormányzatok által használt, nagyítható, az ingatlan-nyilvántartási alaptérképen alapuló tervlapokkal készültek, melyek immár teljesen átjárhatóvá teszik a terület- és településrendezés rendszerét.

Az új törvény megtartotta a korábbi védelmi szinteket, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonatkozásában még hangsúlyosabbá vált a táj és a természetvédelmi érdekek védelme, a szőlőművelés, mint a balatoni táj fontos elemének fenntartása. A törvény a Balaton tájképi adottságainak védelmét célozza, ennek érdekében a vízparti területeket érintően a településrendezési eszközökben már megállapított beépítési magasság és intenzitás növelését tiltja. Az új szabályozási elemként megjelenő szigorú rendelkezések megakadályozzák a települések vízparti területeinek összenövését és a települések további külterületi terjeszkedését, mivel a balatoni vízpart beépítés-mentességét, illetve szigorítását a törvény továbbra is prioritásként kezeli, megakadályozva a vízparti területen a beépítésre szánt területek terjeszkedését. A már beépítésre szánt területek azonban belterületbe vonhatók, beépítésük az előírások szerint megvalósítható. A törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeire vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelményeket, részletszabályokat továbbra is kormányrendelet fogja szabályozni, a vízparti területek közcélú területfelhasználási tervét és a partvonal szabályozási tervét pedig az eddigi 43 miniszteri rendelet helyett egy fogja megállapítani.

A törvény rendelkezéseinek döntő része 2019. március 15- én lép hatályba. Ezt követően a megyei önkormányzatoknak egy éven belül kell elkészíteniük a megyei területrendezési terveiket, valamint a településeknek a törvény hatálybalépését követő 2 éven belül kell felülvizsgálniuk és szükség esetén módosítaniuk a saját településrendezési eszközeiket. A letölthető térképi tervdokumentáció- állomány hathatós segítséget nyújt a megyei és települési önkormányzatoknak rendezési terveik elkészítésében.

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény térképi mellékletei idén január 22-ével az e-epites.hu oldalon elérhetőek.

(Zalai Hírlap, Zala Megyei Kormányhivatal, Fotó: Zalai Hírlap)