Az '56-os hősök minden áldozata értelmet nyert, mert Magyarország ma egy szabad, gyarapodó, büszkeségre okot adó hely. Ugyanakkor éppen az ő példájuk bizonyítja, hogy napjainkban sem adhatjuk meg magunkat könnyen, amikor a történelem újra megismételné önmagát – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az október 23-ai városi ünnepségen. A megemlékezésen Takács Szabolcs kormánymegbízott a Veszprém Megyei Kormányhivatal nevében koszorút helyezett el a Brusznyai Árpád emlékműnél.

Dömötör Csaba Brusznyai Árpád mártír tanár utolsó szavait idézve emlékeztetett: megtehetnénk, hogy a történelem viharos pillanataiban a könnyebb utat választjuk, ám egy igazi szabadságharcos kitart a nehezebb mellett. Ahogy azt Brusznyai is tette, amikor a bitófához közelítve, az utolsó szó jogán beszédében a forradalmat olyan kocsihoz hasonlította, melyet mások indítottak el, és amelynek lovait megvadították, majd sorra leugráltak róla, őt pedig azért hívták, hogy fogja meg a gyeplőt. Akkor úgy fogalmazott: "Én azt [a gyeplőt] megragadtam, minden tőlem telhetőt megtettem, hogy a kocsi ne zuhanjon a szakadékba. Elmenekülhettem volna a felelősségre vonás elöl, de ezt én nem tettem. Tudásom alapján bárhol megélhetnék sokkal gondtalanabbul, mint tanári fizetésemből, de én maradtam. Bármi lesz az ítélet, kegyelmet nem kérek!”

Dömötör Csaba

Brusznyai és sok ezer, a végsőkig harcoló veszprémi társa példája bizonyítja, hogy 1956 legyőzetve győzött. Pedig sokan sokat elkövettek azért, hogy ez ne így legyen, s bár jó pár évnek kellett eltelnie, végül az '56-os hősök minden áldozata értelmet nyert, mert a hétköznapi nehézségek ellenére is Magyarország ma már egy szabad, gyarapodó hely, amely olyan tartással és büszkeséggel tekinthet a jövőbe, mint soha korábban – fogalmazott az államtitkár.


Dömötör szerint azonban fontos észrevenni, hogy a történelem nem ért véget, sőt, mintha egyre hangosabban dörömbölne az ajtón. "Mi magyarok pedig megszoktuk, hogy ha a történelem dörömböl az ajtón, előbb-utóbb be fog jönni, a szabadságunkat fenyegetve. Látjuk, most is nehézfegyverzettel állunk szemben: ezúttal nem a szovjet tankok csövével, hanem a nyílt társadalom ideológiájával. Ez az ideiológia megtagad mindent, amiért mi az elmúlt évszázadokban harcoltunk: Istent, hazát, családot" – jelentette ki.


Mindenkinek eszébe kell vésnie: a szabad Magyarország tüzét nem azért tartották életben elődeink, hogy hagyjuk kihunyni. Őriznünk kell ezt a tüzet, hiszen 1956 hősei nem azért tettek kockára mindent, hogy most feladjuk azt, amiért magyarok generációi évszázadokon keresztül harcoltak. A haza kötelez bennünket.

"Brusznyai Árpád azt mondta, azért hívták, hogy megfogja a gyeplőt. Legyünk büszkék arra, hogy az államalapítás óta mindig voltak olyanok, akik vállalkoztak erre a feladatra. Kívánunk Önöknek és magunknak sok erőt ahhoz, hogy ha nekünk kell megragadni a történelem gyeplőjét, fel tudjunk nőni ehhez a feladathoz" – zárta gondolatait Dömötör.



Az ünnepi beszédet követően a Sebő együttes adott elő régi népdalokat, majd katonai tiszteletadás mellett a helyi szervezetek képviselői és a mintegy száz civil elhelyezte a megemlékezés koszorúit.

(Vehir-Veszprém Megyei Kormányhivatal)