2015 őszén a Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya a Badacsony hegy déli, keleti és nyugati oldalán fekvő szőlőterületek tőkéin is azonosította az aranyszínű sárgaság fitoplazmát, mely a szőlőt fertőző veszélyes kórokozó.

A fertőzés következtében a levelek színeződnek, a levél szélei a fonák felé sodródnak, bőrszerűvé válnak. A zöld hajtások lassan, vagy nem fásodnak be, a fürtök virágzáskor nem kötődnek, vagy a kötődött fürt leszárad. A fejlett fürtök bogyói töppednek, nem érnek be, majd elszáradnak. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet, a fertőzött ültetvényekben a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet, és néhány év leforgása alatt a tőkék ki is pusztulhatnak.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma tünetei szőlő növényen


A fitoplazmát az amerikai szőlőkabóca terjeszti, de a nem ellenőrzött termőhelyről származó fertőzött szaporító anyag használata is veszélyt jelent.
Veszprém megyében 2013-ban, a Badacsony déli részén azonosították először.

2013-ban és 2014-ben a Badacsony hegy déli oldalán lévő fertőzött tőkék miatt rendelt el a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya növény-egészségügyi zárlatot. A fertőzött tőkék körüli 1 km sugarú fertőzöttnek nyilvánított területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban fokozott felderítést végzett és kötelező védekezési technológiát írt elő a Kormányhivatal.

A Badacsonyi borvidéken 2015-ben tanúi lehettünk az amerikai szőlőkabóca felszaporodásának is. A Veszprém megyei borvidékeken a Badacsony hegyen kívüli szőlőterületeken még nem került beazonosításra a betegség. 

A betegség megszüntetése és továbbterjedésének megakadályozása érdekében különös fontossággal bír, hogy a fertőzött területeken a következő években a szőlő növényvédelmét a hatóság által előírt technológia szerint végezzék a gazdálkodók. A metszés folyamata nem jelent veszélyt, mert ezzel a beavatkozással nem terjed a kórokozó. A lemetszett vesszők eltávolítása, elégetése, majd a tavaszi olajos lemosó kezelés az amerikai szőlőkabóca telelő tojásait pusztítja el, ezért követendő feladat. A vegetációban a kabóca lárvák megjelenése után többszöri rovarölő szeres kezelést kell végezni a megfelelő hatás érdekében. A kabócák gyérítése jelentősen csökkenti a fitoplazma okozta kockázatot.

Hangsúlyozzuk, hogy a szőlőtermesztőknek a hatósággal közös, egységes, elkötelezett fellépése a kulcsa a jövőben annak, hogy e veszélyes kórokozó fitoplazma terjedését megakadályozzuk és a Badacsonyi borvidék szőlőterületeit megvédjük.

(Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya)