A Vidékfejlesztési Program forrásai a gazdatársadalom és a vidék valós fejlesztési elképzeléseit szolgálják, katalizátorként segítik a helyi erőfeszítéseket, hogy a vidéki térségek képesek legyenek tartósan betölteni társadalmi, gazdasági, ökológiai és szociális funkcióikat.

Hazánk az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában, a Közös Agrárpolitika intézkedésein keresztül, mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra 12,3 milliárd eurót fordíthat, megalapozva ezzel a hosszú távú versenyképességet, és a fenntartható, környezetbarát gazdálkodást.

Ebből a keretből Magyarország Vidékfejlesztési Programjára 4,2 milliárd euró (mintegy 1 300 milliárd forint) fordítható. A Vidékfejlesztési Program ezzel a Széchenyi 2020 program tíz operatív programja közül, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program mögött a második legnagyobb keretösszeggel rendelkezik.

A következő, 2021-2027-es támogatási ciklusban is várhatóan megmarad a vidékfejlesztési támogatások jelenlegi szintje. Miközben a szakemberek az Európai Unióból érkező vidékfejlesztési támogatások 15 százalékos csökkenésére számítanak, a tagországoknak várhatóan 15-ről legalább 30 százalékra kell növelniük a nemzeti költségvetésből kifizetett támogatásokat.

Vas megyébe eddig a Vidékfejlesztési Programból összesen 23,632 md Ft támogatás jutott. Környezet- és természetvédelmi célokra (agrárkörnyezet-gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, Natura 2000 területek fenntartása, állatjóléti intézkedések) több mint 2000 gazdálkodó, mintegy 10 md Ft-ot fordíthat.

A gazdálkodás feltételeit fejlesztő beruházásokat (állattartás, kertészet, erdészet, élelmiszer feldolgozás) eddig 205 nyertes pályázat, csaknem 8 md Ft értékben valósíthat meg. Itt további 69 db pályázat még döntésre vár, ezért a nyertesek száma és a megítélt összeg a jövőben tovább növekszik.

Vidéki települések infrastruktúrafejlesztésére (külterületi utak, településkép, szennyvízkezelés, helyi piacok és közétkeztetés fejlesztés) valamint a LEADER program keretében meghirdetett helyi pályázatokra 4,5 md Ft kerül. Fentieken kívül jelentős a biztosítási díjtámogatásra, valamint termelői csoportok támogatására fordított összeg.

A Vidékfejlesztési Program pályázataival összefüggő kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési és ügyfélszolgálati feladatokat korábban régiós illetékességgel hét megyei kormányhivatal intézte, így a nyugat-dunántúli pályázatok a Zala Megyei Kormányhivatalhoz tartoztak.

2018. január 1-től az ügyfelek kényelmét szolgáló szervezeti átalakítást történt: minden megyei kormányhivatal a területi illetékességének megfelelően látja el a vidékfejlesztési ügyeket is, tehát a vasi pályázóknak a Vas Megyei Kormányhivatal, 15 fővel kibővült Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályához kell fordulniuk.

A Vas Megyei Kormányhivatal munkatársai tevékenységüket az EU Bizottság akkreditációs követelményeinek megfelelően, ISO 27001 információbiztonsági előírásokat betartva végzik, rendszeres felülvizsgálati ellenőrzések mellett.

Az érdeklődőkkel történő kapcsolattartás folyamatos. Az érintettek a Vas Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztálya, Szombathely, Jászai Mari u. 2. alatti telephelyén, munkanapokon 9.00-12.00, valamint (szerda és péntek kivételével) 13.00-16.00 óra között intézhetik ügyeiket. Az ügyfélszolgálat a 06-94-814-520 telefonszámon is elérhető.

Tájékoztatóikat a linkre kattintva olvashatják.

A szervezeti átalakítás sikeres volt, jelentősen gyorsultak és egyszerűsödtek a pályáztatáshoz és a kifizetésekhez kapcsolódó eljárások. A feszített tempó ellenére, a Magyar Államkincstárral való hatékony együttműködésnek köszönhetően, az elmúlt évben közel ezer, vidékfejlesztéshez kapcsolódó ügyintézési feladatot hajtottak végre határidőre, amit a pályázókkal közös sikerként könyvelhetnek el.

Tavaly a pályáztatáson, a támogatási kérelmek felülvizsgálatán, döntésre való előkészítésén, valamint a támogatási okiratok kiállításán volt a fő hangsúly, hiszen a Vidékfejlesztési Program teljes keretéről született döntés.

2019 az építkezés évének tekinthető. Már javában érkeznek a megvalósítással kapcsolatos változás-bejelentések, zajlik a közbeszerzési szabályossági utóvizsgálat, illetve a kifizetési kérelmek felülvizsgálata, nyáron pedig elindulnak a helyszíni ellenőrzések is.

A Vidékfejlesztési Program forrásai a gazdatársadalom és a vidék valós fejlesztési elképzeléseit szolgálják, katalizátorként segítik a helyi erőfeszítéseket, hogy a vidéki térségek képesek legyenek tartósan betölteni társadalmi, gazdasági, ökológiai és szociális funkcióikat.

További segítséget nyújt a közelmúlt kormányzati döntése alapján elinduló Magyar Falu Program. Ma Magyarország 3155 települése közül 2887-ben ötezernél kevesebben laknak, 101 város és 2786 község. Több mint 3 millió ember él itt, a lakosság harmada.

A Magyar Falu Program célterületeire összesen 150 milliárd forint áll rendelkezésre 2019-ben. A közszolgáltatások fejlesztésére (bölcsődék, óvodák, orvosi rendelők, polgármesteri hivatalok megújítására, falugondnoki hálózatok szolgáltatásainak javítására) 75 milliárd, a vidéken maradást segítő "falusi csok" programra 25 milliárd, a mellékút-hálózat fejlesztésére pedig további legalább 50 milliárd forintot fordít a kormány. A pályáztatás a Magyar Államkincstár, valamint a Kincstár megyei igazgatóságai közreműködésével valósul meg.

Közös Agrárpolitika

A Közös Agrárpolitika pénzügyi forrásai az Európai Unió éves költségvetésének 44 százalékát, hozzávetőlegesen 59 milliárd eurót tesznek ki, és bár a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya kevesebb, mint 2 százalék, az EU 80 százaléka tekinthető vidéki területnek, ahol a népesség negyede él. A mezőgazdasági termelők gondoskodnak a folyamatos élelmiszer-ellátásról. A Közös Agrárpolitikának köszönhetően az EU több mint 500 millió lakosa fenntartható módon előállított és biztonságos, egészséges élelmiszerekhez juthat hozzá, megfizethető áron nap, mint nap. A támogatások ellentételezéseként ugyanis az EU közös szabályokat ír elő az állategészségügy és az állatjólét, valamint a környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság területén.

A vidéki területeknek a városokkal szemben sajátos társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokkal kell szembenézniük. A gazdaságra sajnos jellemző az elégtelen gazdasági aktivitás, így önerőből nem oldhatók meg a gondok. A mezőgazdaság szerepe visszaszorulóban van, a helyi élelmiszerláncok nem elég erősek, így a lakosság nem a helyben megtermelt árukat fogyasztja el.

A népesség összetételét gyakran meghatározza az elöregedés, illetve az elvándorlás, melyek következménye a fokozatos elnéptelenedés. Éppen ezért a vidékfejlesztés olyan komplex tevékenység, melynek célja az elvándorlás megakadályozása, a munkahelyteremtés segítése, az ott élők esélyegyenlőségének biztosítása és az életkörülmények javítása.

A Közös Agrárpolitika pénzügyi forrásai két nagy pillért alkotnak: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) normatív alapú - a művelt terület illetve a tartott állatlétszám arányában számított - jövedelemtámogatással és piaci intézkedésekkel segíti a gazdálkodókat, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pedig a fenntartható vidékfejlesztés céljaira biztosít - elsősorban pályázati alapon elnyerhető - forrásokat.

(VMKH)