A jó idő érkezésével megkezdődtek a mezőn és a kiskertekben a munkák. A talaj szikkadása után, amikor már optimális magágyat lehetett készíteni került elvetésre a mák.

Vetésidő szerint ismerünk őszi és tavaszi fajtákat. Hazánk éghajlati adottsága a tavaszi mák termesztésének kedvez, ezért a gazdák a tavaszi vetést részesítik előnyben. A jó máktermés alapfeltétele az igen korai vetés. Az egész országban termelhető, de leginkább a tápanyagokkal bőségesen ellátott homokos vályogtalajt kedveli.

Kötött, savanyú kémhatású, nedves talaj nem alkalmas máktermesztésre. A kultúrnövények közül a mák az egyik legrégebbi, Egyiptomban már 4000 évvel ezelőtt termelték. Hippokratész is megemlíti írásaiban, mint gyógynövényt és beszámol narkotikus hatásáról. Legnagyobb termőterületek Kis-Ázsia és India területén találhatók, de Európában is számos országban termesztik. Nálunk szántóföldi táblákon és a kiskertekben is elterjedt növény a mák.

Fő terméke a mag, amelyet a gasztronómia széles körben hasznosít. Fontos termék azonban a máktokból kinyert alkaloidák tömege. A máktokból 25 féle alkaloida állítható elő, amelyek között van narkotikum, fájdalomcsillapító, altató, köhögést csillapító anyag is. Éppen ezért a termesztését, forgalmazását és felhasználását szigorú feltételek között, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Kormányrendelet szabályozza.

Ipari mák vetéséhez kizárólag ipari mákfajta fémzárolt vetőmagja használható fel. Ipari mák termesztése külön jogszabály szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által kiadott tevékenységi engedéllyel, valamint évenként megújítandó eseti termeltetői engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel megkötött szerződés alapján végezhető.

A termesztető köteles a megyei kormányhivatal földművelésügyi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalával (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal) a NÉBIH által rendszeresített, és a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon meghatározott adatokat tavaszi vetésű ipari mák esetén a vetési évben április 30-ig, őszi vetésű ipari mák esetén a vetési évben november 30-ig közölni.

Az ipari máktermelő köteles a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti nyilvántartást vezetni. A termelőnek a mákvirágzás befejezésének időszakától (zöld tokos állapottól) a betakarításig a teljes termőterület folyamatos őrzéséről gondoskodnia kell.

Étkezési mák vetéséhez kizárólag étkezési mákfajtának a termőterülettel arányos mennyiségű, fémzárolt vetőmagja használható fel. A termesztőnek a vetőmaggal kapcsolatos bizonylatokat és számlákat legalább a vetési évet követő második év végéig meg kell őriznie. A termesztő az étkezési mák 500 m2-t meghaladó termőterületen történő termesztése, valamint területnagyságtól függetlenül az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén köteles a megyeszékhely szerinti járási hivatal részére a termesztés megkezdése előtt, de legkésőbb tavaszi vetésű étkezési mák esetén a vetési évben április 30-ig, őszi vetésű étkezési mák esetén a vetési évben november 30-ig bejelentést tenni a NÉBIH által rendszeresített, és a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. A bejelentéshez csatolni kell a fémzárolt vetőmag számlamásolatát. A megyeszékhely szerinti járási hivatal a bejelentésről igazolást állít ki. Étkezési mák kizárólag ilyen igazolás birtokában hozható kereskedelmi forgalomba.

Az étkezési mák termesztője köteles tárgyév szeptember 30-ig a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak bejelenteni a mákszalma és a betakarított mákmag mennyiségét, megjelölve, hogy a tisztított vagy tisztítatlan állapotú mákmag mennyiségét adta-e meg, valamint a mákszalma megsemmisítésének tervezett módját.

A bejelentés és a mákszalma megsemmisítése között legalább hét napnak kell eltelnie. A bejelentést követően a hivatal igazolást állít ki a termesztő számára a bejelentett mákmag mennyiségéről, mely szintén a kereskedelmi forgalomba hozatal feltétele. A mákszalma megsemmisítéséről az étkezési mák termesztőjének nyilvántartást kell vezetnie, megjelölve a megsemmisítés időpontját és módját. A mákszalma megsemmisítését, valamint a nyilvántartás meglétét a megyeszékhely szerinti járási hivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

Az ipari és étkezési mák termelője minden, az általános termesztési gyakorlattól eltérő különleges esetet, így különösen a zöld tok megkarcolását, a tokok károsítását, lopását a rendőrségnek, valamint a termelővel szerződésben álló termeltetőnek köteles jelenteni.

Szombathely, 2017. április 19.

Varsányi László osztályvezető

Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal

Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztály

(Vas Megyei Kormányhivatal)