A munkaügyi felügyeletet elsősorban a Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkaügyi Felügyelőségei látják el elsőfokon, míg másodfokon az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség jár el.

Amennyiben a foglalkoztató a másodfokú döntésben foglaltakkal nem ért egyet, és a jogorvoslat nem kizárt, úgy a székhelye szerinti Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az elsőfokú hatóságnál benyújtandó keresetben, jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a döntés törvényességének bírósági felülvizsgálatát.

A közérdekű bejelentések és panaszok kivizsgálása esetén lényegét tekintve a hatóság azonos módon jár el, mint a hivatalból lefolytatott munkaügyi ellenőrzések esetén, azaz ezen ügyeket indokolt megkülönböztetni a kérelemre indítható ügycsoportoktól. Az ellenőrzés lefolytatására elsődlegesen az a munkaügyi felügyelőség jogosult, melynek megyei illetékességi területéhez az érintett munkavégzési hely tartozik. A közérdekű bejelentő és a panaszos nem minősül ügyfélnek.

A törvény fogalom meghatározásában:

  • Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
  • Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - élhet.

Ha a Felügyelőség azt állapítja meg, hogy a panasz és a közérdekű bejelentés kivizsgálására nem jogosult nyolc napon belül a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, melyről a bejelentőt egyidejűleg értesíti.

A bejelentés vizsgálata mellőzhető:

  • A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt bejelentés esetén.
  • Ha névtelen a bejelentés.
  • Ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát.

A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A kivizsgálás határideje: a beérkezéstől számított harminc nap, ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - a Felügyelőség tájékoztatja.

A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentő jogai és kötelezettségei:

A Felügyelőség a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

A panaszost, illetőleg a bejelentőt nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell:

  • a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
  • a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
  • az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
  • indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

A Felügyelőség a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti.

Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

Kérjük, szíveskedjen panaszát, bejelentését az alábbi tartalommal megtenni:

  • A bejelentéssel érintett személy, gazdálkodó szervezet neve, lakcíme, székhelyének címe.
  • A bejelentéssel érintett ingatlan, épület, telephely stb. megjelölése.
  • A bejelentés tárgya, a probléma részletes leírása, továbbá a bejelentés szempontjából lényeges körülmények.
  • A panaszos, ill. bejelentő személyes adatai (nem kötelező, kérhető adatainak zárt kezelésére).
  • Esetlegesen nyilatkozat arról, hogy hozzájárul-e az adatai nyilvánosságra hozatalához a bejelentés alapján esetlegesen lefolytatandó eljárás során.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (a továbbiakban: Met.) alapján a közérdekű bejelentések, illetőleg panaszok esetében a munkaügyi felügyelőség hatásköre a következőkre terjed ki, azonosan a hivatalból indított esetekkel:

Met. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
  • a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
  • a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
  • a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
  • a jogszabályban vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
  • a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,
  • az álláskereső részére nyújtott ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
  • a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
  • a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
  • a Köt.-be foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi,
  • a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok,
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szólótörvény (a továbbiakban: Harm.tv.)szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi megtartására.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (továbbiakban: Met.): E törvény hatálya kiterjed

  • arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra,
  • aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt / foglalkoztatásra irányuló jogviszony,
  • továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót / foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott munkaviszonyt is - alapján foglalkoztat,
  • a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre (a továbbiakban együtt: foglalkoztató).

A törvény hatálya kiterjed

  • az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának ellenőrzése szempontjából a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését előkészítő munkáltatói eljárásra, különösen a pályáztatásra és a kiválasztásra (ez kérelemre indítható ügytípus)
  • a külföldi munkáltató munkavállalójának - harmadik féllel kötött megállapodás alapján - a Magyarország területén történő munkavégzés esetén a törvényben meghatározott tárgykörökben a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

 

Az ellenőrzés és eljárás főbb jellemzői

Jogviszony minősítés:

A felügyelő jogosult hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.

Foglalkoztatón álló bizonyítási teher:

A foglalkoztatónak kell bizonyítania, ha a részére végzett munka nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok alapján, vagy nem ellenérték fejében történt.

Fővállalkozói felelősség vélelme:

Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

A vélelemre alapított határozat kizárólag

  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
  • a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok, megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést.

A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult.

A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat, a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ügy tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja.

Az ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.

A munkaügyi eljárás határideje az általános, 30 napos eljárási határidőtől eltérően az eljárás megindításától számított két hónap

  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,
  • a munkaerő-kölcsönzésre, valamint
  • a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt folytatott eljárásokban.

Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult

  • a munkahelyen tartózkodó személyek személyi azonosságának igazoltatással történő megállapítására,
  • a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.

Lehetséges intézkedések

A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:

  • bizonyos esetekben megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható
  • kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére,
  • kötelezi a harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély vagy EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre,
  • javaslatot tehet és bizonyos esetekben kötelező javaslatot tennie munkaügyi bírság kiszabására,
  • megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására,
  • eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik
  • amennyiben nem kizárt, úgy felhívja a foglalkoztató figyelmét a jogszabálysértésre és annak megszüntetésére

Kötelező bírságok esetei

A felügyelő köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató

  • a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette,
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget az államháztartási törvényben foglalt bejelentési kötelezettségének,
  • a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy
  • hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

Nem szabható ki munkaügyi bírság,ha

  • a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette,
  • a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy
  • a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.
Kérjük, válasszon!