JOGSZERŰ FOGLALKOZTATÁS ELVE A KÖZFOGLALKOZTATÁSBAN

A közfoglalkoztatási programok megvalósításának ellenőrzése során többször felmerült, hogy a közfoglalkoztatók különböző jogcímeken, rendszeres pénzügyi juttatásban részesítik a közfoglalkoztatottakat a jogszabály alapján őket megillető béren felül.

A jogellenes közfoglalkoztatás visszaszorítása és az egységes jogalkalmazás érdekében a Belügyminisztérium az alábbi állásfoglalást adta ki.

A közfoglalkoztatási jogviszony lényegi ismérve, valamint azt a munkaviszonytól megkülönböztető eleme a közfoglalkoztatási bér. A munkavégzés alapjául szolgáló szerződésben kizárólag a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII.24.) Korm. rendeletben meghatározott bér és garantált bér összege szerepelhet. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint  egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2.§ (4) bekezdése alapján a közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik - a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével - a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azaz ettől eltérni csak teljesítménybérezés esetében lehetséges.

Amennyiben bármilyen jogcímen rendszeres pénzügyi juttatás kerül kifizetésre a közfoglalkoztatottak részére, akkor a megyei (fővárosi) kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályainak hatáskörébe tartozik annak kivizsgálása, hogy nem színlelt szerződés megkötésére, a közfoglalkoztatási bértől eltérő munkabérre jogosító munkaviszony létesítésére került sor. Amennyiben a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási programjában színlelt közfoglalkoztatási jogviszonnyal a közfoglalkoztatási bérnél magasabb bérezésre jogosító, leplezett munkaviszonyt létesít, azzal megsérti a hatósági szerződés II. 2. pontját, és jogalapot teremt az általános szerződési feltételek IV.1.c) pontjára, azaz hogy a Kedvezményezett a szerződésben, illetve a kérelemben meghatározott céljától eltérően rendeltetésellenesen, vagy nem jogszerűen használja fel a támogatást.

KÖZFOGLALKOZTATOTTAK MUNKAIDŐ BEOSZTÁSA

A közfoglalkoztatottak munkaidő beosztásáról a Belügyminisztérium az alábbi tájékoztatást adta ki.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény rendelkezései alapján közfoglalkoztatási jogviszony esetén is lehetőség van a munkaidő vasárnapi és munkaszüneti napra, valamint éjszakai munkavégzésre történő beosztására, melyre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései az irányadóak.

Eszerint vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjelleggel,

c) a megszakítás nélkül,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben, illetve

f) a társadalmi közszükségletet kielégítő e napon szükséges munkavégzés esetén foglalkoztatott közfoglalkoztatott számára osztható be.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő az előző bekezdés a)-c), és f) pontjaiban meghatározott esetben osztható be.

A fenti esetekben az Mt. szerinti bérpótlékokat közfoglalkoztatási jogviszony esetén is ki kell fizetni, arra azonban támogatás nem vehető igénybe. A bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér.

A tájékoztatás kizárólag a Belügyminisztérium jogi véleményét tartalmazza, mely a jogalkalmazót nem menti fel döntésének felelőssége alól. A tájékoztatásban foglaltak nem tekinthetők a jogalkalmazók számára kötelező jogi iránymutatásnak vagy állásfoglalásnak, arra sem bíróság, sem más hatóság előtt nem lehet érvényesen hivatkozni.