Magyarország kezdeményezte Pest megye önálló régióvá válását az Európai Bizottságnál - ezt a megyei közgyűlés január 29-i ülése előtt jelentették be ünnepélyes keretek között Budapesten. Az eseményen részt vett Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott is.

A megyei önkormányzati hivatal dísztermében tartott eseményen a „Pest régió” térképét kézjegyével látta el Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára és Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke.

Turóczy László közölte, a minisztérium és a KSH előkészítette azt a beadványt, amelyben Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál és az Európai Unió statisztikai hivatalánál a közép-magyarországi régió kettéválasztását. A dokumentumot csütörtökön formálisan is eljuttatták hozzájuk.

Vitályos Eszter emlékeztetett arra, a Magyar Közlönyben a múlt év végén jelent meg a kormányhatározat arról, hogy a kormány egyetért a közép-magyarországi régió kettéválasztásának szükségességével Budapest és Pest megye közös közigazgatási határa mentén.

„Magyarország kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jelenlegi közép-magyarországi régió kettéválasztását, hogy ezáltal Budapest és Pest megye 2018-tól két önálló tervezési-statisztikai régiót alkosson. A kettéválasztás célja, hogy a Budapesthez képest kevésbé fejlett Pest megyére kedvezőbb európai uniós támogatási feltételek legyenek érvényesek 2020 után” - idézte az államtitkár.

Vitályos Eszter kiemelte, hosszú küzdelem eredményeként történhet meg a változtatás, amelynek előnyeit több mint 1,2 millió ember élvezheti majd.

A módosítás indokaként arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2007 és 2013 között Pest megyére mindössze körülbelül 350 ezer forint európai uniós támogatás jutott fejenként, addig Budapestre 860 ezer, a többi régióban pedig 930 ezer forint, és „a szűkös források elfogadhatatlan hátrányt jelentettek a megye településeinek, cégeinek”.

„Pest megye 2020 után átkerül a kevésbé fejlett régiókategóriába és többletforráshoz jut a 2021-ben kezdődő fejlesztési ciklusban” - mondta az államtitkár, aki az előnyök között említette, hogy az uniós forrásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás mértéke 50 százalékról 15-re csökken, a támogatható tevékenységek a kevésbé fejlett régiókéval egyezőek, a jelenlegihez képest bővebbek lesznek, változik a támogatásintenzitás, egyszerűbben lesznek érvényesíthetők a megye fejlesztési érdekei.

„A megnövekedett fejlesztési források és a kedvezőbb támogatási feltételek nagyobb esélyt adnak Pest megye leghátrányosabb helyzetű térségeinek felzárkózására” - fogalmazott.

Vitályos Eszter hangsúlyozta azt is, hogy „a főváros a szétválással nem jár rosszul, hiszen sem most, sem későbbiekben nem fog kevesebb uniós forráshoz jutni az önálló Pest megye miatt”.

Turóczy László egyebek között arra mutatott rá, hogy a kormány szakmailag megalapozott stratégiai döntést kívánt hozni. A szakmai előkészítés eredményeként mintaértékű tanulmány született, amelynek alapján a kormány le tudta folytatni a szükséges politikai egyeztetéseket, s a javaslat az összes érintett szakmai szereplő egyöntetű támogatását élvezte.

„A kormány szakmai érvekkel alátámasztva és politikai konszenzust élvezte hozta meg a decemberi döntést” - mondta.

Szabó István közgyűlési elnök köszönetét fejezte ki valamennyi közreműködőnek, aki részt vett a folyamatban, és külön kiemelte, hogy a főváros önkormányzata, illetve a megye 187 települése egyöntetűen támogatta a változtatást.

(MTI/Pest Megyei Kormányhivatal)