A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak legalább 80 százalékát a vizek állapotán keresztül érzi meg az emberiség - mondta Áder János köztársasági elnök a Pesti Vármegyeháza Dísztermében.

 

 

A polgári gondolat lényegéhez tartozik az egyéni és kollektív öngondoskodás – mondta Vízkelety Mariann. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke kijelentette: távol áll tőlünk az "öko-világvége" hangulat, ellenkezőleg, az a meggyőződésünk, hogy családi, közösségi és nemzeti szinten is bőven van tennivaló, amellyel hazánk környezeti feltételeit megfelelő irányba tudjuk befolyásolni, saját magunk, gyermekeink és unokáink javára.

 


Az államfő előadásában ezúttal is hangsúlyozta: a klímaváltozás tényével mindenki szembesülhet a mindennapokban, a tudományos álláspont szerint pedig ennek hátterében az emberi tevékenység következtében növekvő üvegházhatású gázkibocsátás áll. Áder János ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség vízfogyasztása kétszer, energiafelhasználása pedig háromszor gyorsabban emelkedik, mint amilyen ütemben nő a Föld lakossága. Mindennek következményeként a földfelszíni hőmérséklet legalább tizenötször gyorsabban emelkedik, mint bármely korábbi földtörténeti korban – tette hozzá.

 


A köztársasági elnök kiemelte: ez az éghajlati változás nagyrészt a „víz három drámáján” keresztül mutatkozik, vagyis azokon a helyzeteken, amikor a víz hiánya, áradása, illetve szennyezettsége jelent problémát. A gondokra példaként említette egyebek mellett, hogy a világ ruhaiparának vízfogyasztása a Nílus éves vízhozamának feleltethető meg, miközben energiafelhasználása több mint a légi- és vízi közlekedésé együttvéve.

Áder János felidézte: a történelemben többször is előfordult, hogy a vízhiány vetett véget különböző civilizációknak. Szerinte azonban az emberiség ma sem óvja megfelelően a hozzáférhető vízkészletét, amit az is mutat, hogy a fejlődő országokban a szennyvíz 90 százalék tisztítatlanul kerül az élővizekbe.

 


Az államfő kiemelte: a becslések szerint 2050-re már 4 milliárd ember élhet vízhiányos területeken, 36 ország pedig már most is az úgynevezett vízszegénységi küszöb alatt van. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy az emberiségnek már 2030-ra a jelenleginél 50 százalékkal több élelmiszerre és 30 százalékkal több vízre lesz szüksége, ugyanakkor a jelenlegi tendencia alapján évente 2 százalékkal csökken a globális élelmiszer-termelés.

Áder János szerint a helyzet megoldásához közgazdasági szemléletváltozásra van szükség, például a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulással, amely a hulladékot nem szemétként, hanem nyersanyagként kezeli. Szükség van változásra, azt azonban nem egy országtól szabad elvárni, hanem nemzetközi összefogásra van szükség - jelentette ki.

 


Az államfő ismét szólt arról is, sokak fejében élnek téves sztereotípiák arról, Magyarország mennyit tesz a klímaváltozás ellen, miközben más országokat, például Dániát úgy könyvelik el „klímabajnoknak”, hogy Magyarországnál nem csökkentette jobban a károsanyag-kibocsátását.

Hangsúlyozta: Magyarország egyike a világ azon 21 országának, amely úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben energiafelhasználását 7 százalékkal, szén-dioxid-kibocsátást pedig 32 százalékkal csökkentette. Áder János közölte: a németországi egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás a magyarországi kétszerese, míg az amerikai három és félszerese.

(Pest Megyei Kormányhivatal/MTI)