A Márianosztrai Fegyház és Börtön emléktáblájánál hajtott fejet február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléke előtt Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott.

Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával nyilvánította minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen  Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, s szabadon engedése után pár évvel meghalt. A politikus emblematikus letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A kisgazda képviselő önkényes fogvatartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. Kovács Béla sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon.

Tarnai Richárd kormánymegbízott a Pest megyei Márianosztrán hajtott fejet ezen a napon a kommunizmus áldozatainak emléke előtt. A Márianosztrai Fegyház és Börtönben 1939-től helyeztek el politikai foglyokat a hatalom aktuális birtoklói.

1944 júniusában a magyar hatóságok közreműködésével 200 zsidó származásúnak minősülő fogvatartottat deportáltak német haláltáborokba. 1950 májusában a fegyház működtetését az ÁVH vette át, s az épületet ismét a politikai elítéltek fogva tartására jelölték ki. Ebben az időben a 900 fő fogva tartására szolgáló komplexumban 2000 fő körüli rablétszám állandósult. Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézetévé vált a börtön az országban.

(kormany.hu/Pest Megyei Kormányhivatal)