A salgótarjáni Megyeháza dísztermében tartott szakmai-koordinációs értekezletet a Nógrád Megyei Kormányhivatal az illetékességi területén található települések jegyzői számára. A körjegyzőként sok esetben több település feladatait is ellátó megyei szakemberek jelentős számban, több mint félszázan vettek részt az értekezleten.

A 2017. április 11-én megrendezett szakmai programot dr. Szabó Sándor, Nógrád megye kormánymegbízottja nyitotta meg, a koordinációs értekezlet levezetését dr. Kalocsai Péter, a Nógrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója látta el.

 

Domonkos György, a Nógrád Megyei Kormányhivatal állami főépítésze előadásában kiemelte: a településkép védelméről szóló törvény az önkormányzatok számára feladatot ad. Az új törvény és a végrehajtását szabályozó kormányrendelet lényege, hogy amíg eddig a településképet érintő szabályozás több önkormányzati rendeletben jelent meg, ezt követően ez egy rendeletben történik meg – ismertette.

A Nógrád Megyei Kormányhivatal állami főépítésze a jegyzők figyelmét arra is felhívta, hogy a törvény elég rövid határidőt állapít meg a településképi rendelet és az azt alátámasztó településképi arculati kézikönyv elkészítésére és jóváhagyására. Ezt 2017. október 1-ig kell elvégezni. Ennek érdekében a Miniszterelnökség az önkormányzatok számára tájékoztató anyagokat tett közzé és ennek a munkának segítését szolgálta a jegyzői értekezleten a téma napirendre tétele is. A rendeletek készítésében a Nógrád Megyei Kormányhivatal állami főépítésze is közreműködik, egyrészt tanácsadóként, másrészt véleményezőként is szerepet vállal – derült ki Domonkos György előadásból.

 

A témához kapcsolódóan Vass Attila Zoltán, a Nógrád Megyei Önkormányzat megyei főépítésze adott hasznos technikai tanácsokat a jegyzők számára a feladat sikeres ellátásához. Figyelmeztetett többek között arra is, hogy a településképi arculati kézikönyv kidolgozása és erre vonatkozó rendelet elfogadása a Helyi Építési Szabályzatra is hatással lesz majd. A kettőt így technikailag érdemes együtt kezelni – javasolta a megyei főépítész.

Kiemelte azt is, hogy a településképi rendelet megalkotásánál javasolja az önkormányzatoknak, hogy abban feltételként jelenjen meg a konzultációs kötelezettség az építtetők és a tervezők számára. Indoklásul felhozta, hogy jelenleg bizonyos méret alatt az építési engedélyezési eljárás alól mentesülnek a felépíteni tervezett lakóépületek (illetve bővítések), azonban egy családi ház felépítése egy kisebb településen akár a településképre is jelentős hatással lehet. Egy ilyen kikötés rendeletbe építése más oldalról nézve nem csak az önkormányzat, hanem az építtető és a tervező számára is hasznos lehet, hiszen így időben (még az építkezés megkezdése előtt) kiderülhet, ha valamilyen jogszabályi előírásnak nem felel meg a tervezett ingatlan.

 

 

Számel Edina, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Gyámügyi Osztályának vezetője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a gyermekek bölcsődei ellátását biztosító kötelező feladatellátásról tájékoztatta a jegyzőket. Ismertette: 2017. január 1-től átalakult a bölcsődei ellátórendszer, az eddiginél sokkal rugalmasabb, differenciáltabb ellátási formákkal (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) kívánja segíteni a családokat, ha az anya vissza akar térni a munkaerőpiacra. A szabályozás szerint, amely település területén legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyermek van, akinek a szülei igénylik a szolgáltatást, a települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról – hívta fel a figyelmet az osztályvezető. Nagy előnye az új struktúrának, hogy a települési önkormányzatoknak a kötelezettségük megszervezésében a jelenlegihez képest sokkal nagyobb rugalmasságot, teret enged a jogszabály, hiszen a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával eleget tehetnek, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján is. A törvényben megállapított kötelezettségnek (kellő felkészülési időt biztosítva) 2018. december 31-éig kell eleget tenni – tette hozzá dr. Szaniszló Éva.

 

A szakmai-koordinációs értekezleten a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény önkormányzatokat érintő kötelezéseit (különös tekintettel az „egy rendszer – egy szerződés” szabályaira) dr. Józsa Veronika, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Víziközmű-engedélyezési és Felügyeleti Főosztályának vezetője és dr. Göbölyös Attila engedélyezési ügyintéző ismertette. Kiderült: a közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszerek tulajdonosainak – így a települési önkormányzatoknak – 2017. december 31-ig kell gondoskodniuk a már meglévő, víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó üzemeltetési szerződések újrakötéséről.

A végzettség nélküli iskolaelhagyásról és a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer bevezetéséről Selmeczi Zoltán, az Oktatási Hivatal Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központjának főosztályvezetője és Kovács Erika pedagógiai referens tartottak előadást a jegyzők számára. Elmondták: az Európai Unió tíz évre szóló fejlesztési stratégiája (az Európa 2020) egyik kiemelt célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése. Ennek érdekében Magyarországon már 2014 végén elfogadta a kormány az ehhez kapcsolódó középtávú stratégiát, majd tavaly év végén Kormányhatározatban rögzítették a stratégia cselekvési tervét is. A jegyzők ennek munkájuk szempontjából fontos részleteit is megismerhették a szakemberek előadásából.

(Nógrád Megyei Kormányhivatal)