Magyarország Kormánya a turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak fejlesztésének második üteméről szóló kormányhatározatban rögzítette a salgótarjáni kisvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését - ismertette dr. Szabó Sándor. A kormánymegbízott hozzátette: a kormány a Nógrád Megyei Kormányhivatalt bízta meg a feladattal, az egyeztetési folyamatok már megkezdődtek.

A jelenlegi tervek paraméterei - így a városi indulási helyszín, ezáltal a nyomvonal és annak hossza - különböznek a 2012-es elképzelésektől, emiatt szükséges a megvalósíthatósági tanulmány, amelynek a tervek szerint a jövő év elejére kell elkészülnie. A feladatra 15 millió forint áll a Nógrád Megyei Kormányhivatal rendelkezésére.

Dr. Szabó Sándor szólt arról is, hogy a dokumentum készítőinek alapos részletességgel - esetenként alternatívák vizsgálatával - szükséges felmérni az előkészítés, a dokumentáció, a tervezés, az ingatlanügyek, a megvalósítás, az üzemeltetés és a fenntartás sarokpontjait és költségeit.

Salgótarjánban 1881 tavaszán indult útjára hazánk első ipari célt szolgáló keskeny nyomtávú fogaskerekű vasútja, miután az 1868-ban kialakított lóvasút és siklópályák kombinációjának kapacitása már nem volt elegendő a helyi acélgyár nyersanyag-igényének kielégítésére. A salgóbányai fogaskerekű (fő)vonalának hossza 5830 méter volt, amely távolság alatt a szerelvények 222,6 méternyi szintkülönbséget küzdöttek le az acélgyár kazánházától a salgói szénrakodóig. A salgótarjáni kisvasút az igények megváltozásával 1953-tól elsősorban már személyszállításra szolgált, az 1956-os forradalom idején pedig már nem is üzemelt. Végül 1957 nyarán döntöttek a megszüntetéséről, és bár a pályát még abban az évben felszedték, annak erdei nyomvonala a mai napig létezik, bejárható.

(Kép forrása: Póczos Sándor képeslap- és fotógyűjteménye)

(Nógrád Megyei Kormányhivatal)