A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program céljairól, eddigi eredményeiről, a Magyar Honvédség megújulásáról tartott előadást Salgótarjánban Benkő Tibor honvédelmi miniszter november 14-én, csütörtökön.

A tárcavezető a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság meghívására látogatott el Salgótarjánba, hogy a Megyeházán, a Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülésén számoljon be a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program céljairól és aktuális állásáról.

Benkő Tibor ismertette a program elindításának előzményeit, az Európa biztonsági stabilitását veszélyeztető tényezőket, köztük a NATO által is megjelölt két veszélyeztetettségi irányt, a keletit és a délit. Beszámolt az ukrán-orosz konfliktusban, a Nyugat-Balkán instabilitásában, a hibrid- és kiber hadviselésben, az illegális migrációban és a radikális terrorizmusban rejlő kockázatokról, s rámutatott: az utóbbi évtizedekben olyan gyorsan változott a biztonsági helyzet, amelyre válaszul Magyarországnak is egy gyorsan kivitelezhető, de annál hatékonyabb haderőfejlesztési programot kellett kidolgoznia. Mint mondta, a kormány évről-évre növeli a tárca költségvetését, így az erkölcsi támogatás mellett minden anyagi forrás is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a program befejezésekor a Magyar Honvédség a térség meghatározó, a kor kihívásainak minden tekintetben megfelelni képes, lojális, jól kiképzett és csúcstechnikával felszerelt katonákból álló hadereje legyen.

A honvédelmi miniszter kiemelte: bár a program egyik része a magyar haderő teljes haditechnikai megújulását tűzte ki célul, annak középpontjában a katona áll, hiszen a legmodernebb technika sem ér sokat jól kiképzett, a hivatásához és hazájához végsőkig hűséges, professzionálisan kiképzett és felkészített állomány nélkül. Ezért dolgozták ki azt az életpályamodellt, amely az ütemezett illetményemelések mellett magában foglalja a folyamatos oktatást, továbbképzést, a lakhatási támogatást és az egészségkárosodási ellátás rendszerét is. Mint mondta, a magyar katonákat (és valamennyi hazai fegyveres állami szervezet tagját) már az újból beindított hazai hadiipar termékeivel, a Kiskunfélegyházán összeszerelt kézifegyverekkel látják el. Hozzátette: a haditechnikai eszközöket is a magyar katonák igényei szerint szerzik be. "Magyarország mindenből a legkorszerűbbet, a legmodernebbet vásárolja, mert a kihívásokra csak ezekkel lehet válaszolni" - mondta a miniszter.

Benkő Tibor a fiatalabb generációk megszólításának prioritását is hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a program részeként a tárca és a Magyar Honvédség mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazafias nevelés révén felkeltse a fiatalok érdeklődését a katonai pálya iránt. Ezért szerveznek honvédelmi táborokat, működtetik a Honvédelmi Sportszövetséget, indították el a Honvéd Kadét Programot, hozták létre a diákoknak szóló ösztöndíjakat, valamint bővítik a honvéd középiskolai rendszert. Az Önkéntes Tartalékos Rendszert a megújuló haderő egyik alappillérének nevezte. Elmondta, hogy békeidőben két területvédelmi tartalékos ezred áll szolgálatban, ám különleges jogrend esetén ez a szám hétre bővül. Rámutatott, hogy míg 2010-ben mindössze tizenhét tartalékos katonája volt a honvédségnek, addig mára majdnem kilencezren választották már a haza szolgálatának ezt a formáját. Nógrád megye kapcsán elmondta, hogy a megye kiemelkedően teljesít az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer létszámát tekintve.

Zárszavában Benkő Tibor hangsúlyozta: a haza védelme össztársadalmi ügy, minden állampolgár közös felelőssége. "Mi a békét kívánjuk megőrizni. Mert ha a békét, biztonságot elveszítjük, akkor mindenünket elveszítjük" – fejezte be előadását a tárcavezető.

Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter; dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja; Seres Tibor tűzoltó ezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője és Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere a tájékoztatót megelőzően közösen hajtottak fejet a kisterenyei temetőben, a Császári és Királyi 30. Lembergi Gyalogezred Katonáinak emlékművénél.

(honvedelem.hu)