A megye fejlődése és élhetősége is tétje a versenyképes agrárgazdaság létrehozásának és az ahhoz kapcsolódó támogatások helyes felhasználásának – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének szolnoki fórumán.

A magyar gazdálkodást kiszámíthatóbbá tették az uniós területalapú támogatások, de az új kihívást az egyik legnagyobb piacot jelentő Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése jelenti, amely miatt a pénzalapok eloszlása is változik – mondta dr. Fazekas Sándor. Az egykori földművelésügyi miniszter szerint az ország jövőjét nagymértékben befolyásolják az agrárium előtt álló változásokra adott jó válaszok. A számítástechnikai eszközök, a dróntechnológia, a precíziós gazdálkodás elterjedése mind feltétele a versenyképes termelésnek.

Fazekas Sándor kiemelte: egészségügyi kockázata és jogi akadálya is van a génmódosított élelmiszer-előállításnak, amelyet a magyar társadalom is ellenez. A „termőföldtől az asztalig” filozófia áll szemben a „lombiktól az asztalig” elképzeléssel – jelentette ki. Hangsúlyozta: Magyarország versenyelőnye a tiszta termelési környezet és a tudatos fogyasztói magatartás.

A térségi országgyűlési képviselő kitért az élelmiszerpazarlás visszaszorításának fontosságára is. Hozzátette: Nyugat-Európában átlagosan a még fogyasztható élelmiszerek fele – fejenként háromszáz kilogramm – végzi hulladékként, köszönhetően a termelés kiegyensúlyozatlan növekedésének. Magyarországon ennél kevesebb, hatvannyolc kilogramm az egy főre jutó átlag, de arányait tekintve a magyar termőföld 25 százaléka így is „hulladéknak termel” – egészítette ki.

Ma a magyar kormány a gazdálkodók mellett van, a támogatási rendszer pedig a minőségi termékek előállítóit segíti – jelentette ki dr. Katona Károly. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta: a kormányhivatal szakszerű, hatékony, gyors, ügyfélbarát kiszolgáló rendszerrel járul hozzá a támogatási rendszerhez. Dr. Katona Károly figyelmeztetett az utánpótlás fontosságára, hiszen a fiatalok bevonásában van az ágazat jövője.

Komoly, tudatos munkára van szükség a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Szalay Ferenc. Szolnok polgármestere elmondta: ma már meg lehet élni a földművelésből, ezért fontos, hogy ne szakítsuk ki az itt dolgozókat. Amiben egy nagyváros segíteni tud, az a szakképzés biztosítása – fűzte hozzá. Szalay Ferenc a hagyományok őrzésére buzdított, példaként hozva a Bereczki Máté Gazdakört és a Kárpát-medence Kenyere kezdeményezést.

Magyarországon 1300 milliárd forintból és hét éves kerettel valósul meg a Vidékfejlesztési Program, amelyben folyamatban van mind a hetven intézkedés, és a teljes összeget is lekötötték – ismertette Szabó Endre, a kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztési támogató főosztályának vezetője. Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 5800 nyertes pályázat van – tette hozzá. Jelentős eredmény, hogy emelkedett a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása tavalyhoz képest, ami a korábbi éveket is figyelembe véve már tendencia – hangsúlyozta Szabó Endre. Jól fejlődik és egyre ügyfélbarátabb a kérelmezők elektronikus igénylőfelülete – egészítette ki.

Kiss Józsefné a gazdák szövetkezésének fontosságára mutatott rá. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének alelnöke elmondta: a kistermelők összefogása jótékonyan hat a vidék megtartó-képességére és a foglalkoztatásra.

Kiss Józsefné emlékeztetett a megyei NAK által kidolgozott ökológiai programra, amelynek lényege a gazdálkodók, önkormányzatok, civil szervezetek együttműködése a megye adottságainak kihasználása érdekében.

Lovas Attila a megyei vízgazdálkodás kapcsán – a terület szélsőséges időjárására tekintettel – a víztározás és az öntözőrendszerek szerepét hangsúlyozta. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója kiemelte: ezek fejlesztésével akár 270 ezer m2-re is növelhető az öntözéssel művelt terület, ugyanakkor 2023 előtt nem várható ezzel kapcsolatos támogató projekt.

(JNSZMKH Kormánymegbízotti Kabinet)