Megmaradásból napjainkban is példát mutatnak az őshazájukból kiszakadó jászok – hangoztatta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Jászkiséren, a 25. Jász világtalálkozón.

A nagyvilágban, a Kárpát-medencében, Magyarországon és a Jászságban egymást számon tartó és kereső jászok a világtalálkozón egymásra találhatnak, és együttlétükkel megerősíthetik közösségüket – mondta Kövér László, a háromnapos rendezvény fővédnöke.

A házelnök hangsúlyozta, az őshazájukból kiszakadó jászok azt keresték, ami a Kárpát-medencében várta őket: rokonlelkeket és olyan földet, amely küzdelem, munka és áldozatok árán otthonukká és szülőföldjükké lényegül. Így maradtak meg jászoknak a jászok Magyarországon és mutatnak napjainkban is példát megmaradásból minden európai nemzeti közösségnek – fűzte hozzá az Országgyűlés elnöke.

A megmaradás titka a jász öntudatban rejtőzik – emelte ki Kövér László. A közös történelmi tudat, a közös ősök és származás tudata, a közösségi áldozatvállalás tudata olyan erős, hogy évszázadok óta saját jász nyelv hiányában is képes éltetni a különbözőség méltóságát – mondta.

A díszünnepségen Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke átadta a Jászságért díjat a jászberényi Bugyi László Guriga fotográfusnak vizuális képalkotó tevékenysége és közösségi szolgálata elismeréseként. Ezután beiktatták az új jászkapitányt, a jászkiséri Nemes Józsefet.

Az ünnepségen beszédet mondott Pócs János, a térség országgyűlési képviselője, a megye képviseletében megjelent mások mellett dr. Berkó Attila kormánymegbízott, és Piroska Miklós, a megyei önkormányzat elnöke is.

A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jász redemptio, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. Ennek előzménye, hogy 1702-ben I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők azonban ebbe a változásba nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.

(Kormánymegbízotti Kabinet)