Tuzson Bence: Komoly, átlagosan harmincszázalékos bérnövekedést tervezünk a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőknek jövőre, jobban honoráljuk majd a nagyobb teljesítményt.

A kormány célja, hogy csökkentse a bürokráciát, és csak annyian dolgozzanak a központi és területi közigazgatásban, ahány emberre feltétlenül szükség van, hiszen felelősen kell gazdálkodni az adófizetők pénzével – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
„Régi felvetés, hogy kevesebb igazolvány is elég lehet. Az e-személyi már egy jó lépés volt ebbe az irányba, de van még ezen a téren lehetőség” – mondta lapunknak az államtitkár

–  Zajlik a központi közigazgatás átalakítása, az ellenzéki sajtó leginkább az elbocsátásokról cikkezik. Tényleg működésképtelenség alakult ki egyes területeken?
–  Szó sincs róla. Ráadásul egy ilyen intézkedést sohasem a létszám, hanem a hatékony, jól szervezett működés szempontjából kell megközelíteni. A kormány célja, hogy csökkentse a bürokráciát, és csak annyian dolgozzanak a központi és területi közigazgatásban, ahány emberre feltétlenül szükség van, hiszen felelősen kell gazdálkodni az adófizetők pénzével. Eközben a digitális forradalom elérte a közigazgatást, jócskán megváltozott a környezetünk, az ország előtt is újabb kihívások állnak. Ha csak a migrációra gondolunk, látjuk, hogy a határvédelem mekkora feladatot ró az államra. Az is szempont, hogy húsz-harmincéves távlatban Európa egyik legélhetőbb állama szeretnénk lenni. Ehhez alapvetően három területre kell koncentrálni.

–  Melyek ezek?
–  Az egyik a családtámogatások rendszere, hiszen Magyarország nem bevándorlással akarja megoldani a népesedési problémákat. Ide tartoznak az otthonteremtést segítő kedvezmények. Szintén fontos a gazdaságfejlesztés és a versenyképesség növelése, hiszen csak akkor lehetünk erősek, ha minél inkább a saját lábunkon állunk. A további növekedéshez viszont csökkenteni kell a bürokráciát. A harmadik kiemelt terület a nemzeti identitás, a kultúra, illetve az oktatás erősítése, ezzel együtt az identitásunk megőrzése. Ez ugyanis a jövőnk záloga. Mindezt azért tartom lényegesnek, mert a közigazgatást is úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak, és támogatni tudja ezen célkitűzések megvalósítását.

–  A területi közigazgatás terén már sok minden történt az elmúlt években. Merre tovább?
–  Valóban, ám nem szabad megállnunk. Nem lehet senki másodrendű állampolgár annak függvényében, hogy városban vagy falun él. Ezért az állami szolgáltatásoknak mindenki számára elérhetőnek kell lenniük, azonos minőségben. Ezt célozza a kormányablakbusz-program, amely valamennyi települést elér. Akárcsak a többi kormányablak esetében, ezeknél is akár tizenöt percen belül el tudja intézni teendőjét az állampolgár, 2200 ügytípusban. E járművekkel együtt már több mint háromszáz kormányablak áll rendelkezésre, ráadásul pályaudvarokon nyílnak majd újabbak is. Továbbá a következő időszakban áttekintjük, hogy melyek a felesleges hivatali eljárások, akadhat ugyanis olyan procedúra, ahol a döntést a polgárra bízhatná az állam, illetve bizonyos bejelentési kötelezettségeket is el lehetne felejteni, ahogy egyszerűsítésekről is kellene még beszélni. Egyelőre hétszáz ilyen ügytípust azonosítottunk, a kormány dönt majd a részletekről.

–  Mondana példát?
–  Régi felvetés, hogy kevesebb igazolvány is elég lehet. Az e-személyi már egy jó lépés volt ebbe az irányba, de van még ezen a téren lehetőség. Azon is gondolkodunk, hogy a vállalkozói engedélyre valóban szükség van-e, vagy elégséges lenne az adóbejelentés. Széles a skála. Hangsúlyozom: mindez egyelőre a javaslatok szintjén létezik, határozat nem született. Ugyancsak érdemes lenne áttekinteni a megyei-járási intézményrendszert olyan szempontból, hogy ezek az egységek betöltik-e a társadalomszervezési feladataikat. Úgy érzem, ezen a területen van még teendőnk.

–  Vannak hasznosítható nemzetközi minták Ön szerint?
–  Több modellt is tanulmányoztunk, most elsősorban az osztrák közigazgatást és digitalizációt látjuk jó mintának a racionalizálás kapcsán, persze a hazai viszonyokat figyelembe véve. A jó alapok már megvannak, azokat Navracsics Tibor miniszter úr letette, a magyar hagyományokra építve, ám a 21. századba előremutatva. Ugyanakkor a központi és a területi közigazgatásban is megérett az idő egy jelentősebb finomhangolásra.

–  A napokban vitázott a parlament a 2020-tól felálló közigazgatási bíróságokról. Ez hogyan érinti a területet?
–  Az új joghatósági szervezet erősíti az állampolgárok jogvédelmét, és lehetőséget ad az egy- és kétfokú közigazgatási eljárások átgondolására. A további változások szükségességére csak egy példa: Dunakeszi néhány évtizede húszezres város volt, ma már súrolja az ötvenezret. Az ilyen átalakulások a közigazgatásra is új feladatokat hárítanak, ehhez is alkalmazkodni kell. Ahogy említettem, 20-30 éves távlatokban gondolkodunk.

–  A kormányhivatalok működése is változhat a jövőben?
–  Nagyon jól bevált a rendszer, az alapvető szinteket nem alakítanánk át. A struktúra marad.

–  Béremelésről is szó van, legalábbis a központi közigazgatásban. Mire lehet számítani jelen állás szerint?
–  Rendkívül fontos a dolgozók megbecsülése, komoly, átlagosan harmincszázalékos növekedést tervezünk a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőknek jövőre. Ezzel együtt a jelenleginél rugalmasabb bérstruktúrát is szeretnénk, jobban honorálva a nagyobb teljesítményt. A munkaerőpiacon ugyanis komoly verseny zajlik a jó képességű emberekért. Ugyanakkor a közszférából távozókat a Karrier Híd Programmal segítjük a nekik megfelelő, nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedésben. Megjegyzem, problémának nevezhettük, hogy nem is olyan régen még tizenkét százalékos volt a munkanélküliség. Most már a munkaerőhiány jelenti kihívást, ami inkább egy „jó probléma”. Az Európai Unióban csak két országban nagyobb a foglalkoztatottság, mint nálunk. Nőtt a magyar munkaerő megbecsülése, ez a bérekben is jelentkezik, ám kétségtelen, hogy ez kihívást jelent a kormánynak is. Erre is reagál majd a tervezett bérfejlesztés.

–  Mikor lesz az említett ügyekről kormánydöntés?
–  A központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők béremelését is megalapozó törvényjavaslat most kerül az Országgyűlés elé. A többi, a területi közigazgatást érintő kérdés esetében pedig jövő tavasszal várható döntés. A lényeg az, hogy az új bíróságokat is beleértve 2020-tól egy megújult, jól működő és egységes rendszer álljon fel, igazodva a 21. század kihívásaihoz.

–  Az építésügyi engedélyeztetéseknél is komoly változások voltak az elmúlt időszakban. Ezek beváltak?
–  A változás lényege az volt, hogy erősítsük meg a tervezői felelősséget, ezzel párhuzamosan az állam engedélyezői teendőit csökkentsük. Szintén külföldi példák nyomán indultunk el ebbe az irányba, de szeretnénk tovább haladni, van még feladatunk ezen a téren is.

–  Az Index írt a minap arról, hogy az elbocsátások révén a kormány lényegében ellehetetleníti az örökségvédelmet. Mit szól ehhez?
–  Alapvetően szellemiségbeli változásokat szeretnénk elérni. Érdemes feltenni a kérdést: milyen célt szolgál nemzeti örökségünk? Azt szeretnénk, ha a múlt épületei a jelenben is élnének, és a jövő számára is hordoznának üzenetet. A térdig érő romok nem tudják megmutatni, kézzel foghatóvá tenni Magyarország valódi értékeit, történelmét számunkra, de a következő generációk számára sem. Jó példa az új felfogásra a diósgyőri vagy a füzéri vár megújulása, sőt, akár az egész kastély- és várprogram. Ezt folytatjuk. Ehhez azonban hozzá kell igazítani a megfelelő intézményrendszert. Komoly tudományos munkára van szükség, de ezt lehetőség szerint nem szabad összemosni a hatósági tevékenységgel. Ha Magyarországon valaki műemléket vásárol, azzal szembesül, hogy nem tudja pontosan, mihez kezdhet vele. Ez probléma. Egyértelműsíteni kell tehát a szabályokat, leválasztva a szakmai műhelymunkáról. Nem elfogadható, hogy ha egy ingatlant műemlékké nyilvánítanak, hazánkban csökken az értéke, míg például Franciaországban nő. Szükség van új támogatási rendszerre is, a bizonytalansági tényezőket pedig meg kell vizsgálni. Ebbe fogtunk bele, nem holmi ellehetetlenítésről van szó. Sőt.

(www.magyarhirlap.hu)

(HBMKH)