A három szektorra vonatkozó szabályozás összehangolása miatt a gázszektorban alkalmazott megoldást a törvény átültette a villamos energia és a víziközmű szektorba is.

Szeptember 1-je előtt az áram és víziközmű szektorban nem volt biztosított, hogy a kivitelezési munkákat a felhasználó a maga által választott kivitelezővel végeztesse el. Ezzel szemben a földgáz szektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és jogosult gázszerelők nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a felhasználó által kiválasztott vállalkozó végezhette. A három szektorra vonatkozó szabályozás összehangolása miatt a gázszektorban alkalmazott megoldást a törvény átültette a villamos energia és a víziközmű szektorba is:

Eszerint a villanyhálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is megvalósíthatja.

Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz­bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő - a víziközmű-szolgáltató helyett - a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is megbízást adhat.

 

A módosítással megszűnt az elosztó és szolgáltató társaságok monopóliuma a közmű­csatlakozások kivitelezésénél. A kivitelezői piac megnyílt, így a vállalkozások széles köre jelenhet meg ebben a szegmensben.

A 219/2017. (VII. 31.) és 220/2017. (VII. 31.) Kormányrendeletek szabályozzák a villany-, illetve vízszerelői tevékenységet folytató személyre vonatkozó bejelentés megtételét, annak feltételeit, a bejelentés adattartalmát, a csatolandó igazolásokat, továbbá a szükséges képesítéseket.

 

1. A nyilvántartásba való felvétel nem kötelező minden villanyszerelő és vízszerelő számára. Csak azoknak kell bejelentkezniük, akik a közműcsatlakozásokat is végezni akarják.

2. A nyilvántartást Budapest Főváros Kormányhivatala vezeti. A feltételeknek megfelelő vállalkozások a kormányablakokon keresztül kérhetik a nyilvántartásba vételüket 2017. szeptember 1. napjától. Az eljárásért 3000,- Ft-os eljárási illeték fizetendő. A nyilvántartásba­vétel megtörténtéről a Kormányhivatal értesítést küld a bejelentőnek.

3. A kérelmet és a szükséges igazolásokat az országban működő bármely kormányablakban be lehet adni, függetlenül a vállalkozó vagy a szerelést végezni kívánó cég székhelyétől. A kérelem postán és elektronikusan is beadható. Az igazolásokat elég egyszerű másolatban csatolni.

4. A jogszabály többféle képesítést tesz kötelezővé. Nem szükséges, hogy egy személy rendelkezzen az összes képesítéssel és gyakorlattal. Elég, ha a vállalkozás alkalmazottai rendelkeznek a képzettséggel.

 

5. A jogszabály felelősségbiztosítás meglétét is előírja. Az 1 millió forintos határ vállalkozóként került meghatározásra, nem kell a cég minden alkalmazottja után megkötni. Ez egy minimum összegű felelősségbiztosítás, a vállalkozásnak érdemes átgondolnia, milyen károk keletkezhetnek a kivitelezés során és a biztosítóval együtt meghatározhatnak magasabb biztosítási összeget.

6. Nyilatkozni kell a villanyszerelőnek, hogy az alkalmazott technológiához a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Ez pontosan mit jelent?

Az adott ágazatban alkalmazandó mindenkor érvényes jogszabályi rendelkezésekre utal a feltétel, amelyek változhatnak, ezért nincsenek részletesen megjelölve. A kormányrendelet mellékletét képező kérelem formanyomtatvány kitöltésével a fenti nyilatkozat megtétele teljesül.

7. Mi történik, ha a megszerzett képesítés nem pontosan felel meg a Kormányrendeletben megjelölt végzettségnek?

Ha a képzés neve időközben megváltozott, de egyértelműen megfeleltethető a jogszabályban előírt képesítésnek, a képzettség igazoltnak minősül.

8. A gyakorlati időt hogyan szükséges igazolni?

A képzettség megszerzése óta eltelt idővel a gyakorlati idő igazoltnak minősül.

9. Az újonnan létesített csatlakozó vezetéket az elosztói engedélyesnek/közmű szolgáltatónak át kell-e vennie üzemeltetésre?

A hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, továbbá a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz­bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről, ha azok - az elfogadott vagy alkalmassá nyilvánított - kiviteli tervnek megfelelően készültek el.

A hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató az üzembe helyezésről a kivitelezés befejezésének a bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az üzembe helyezést elvégezni. Amennyiben a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik (és a szükséges műszaki feltételek adottak), úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató köteles a hálózati csatlakozást, illetve a bekötővezetéket haladéktalanul üzembe helyezni. Ha a hálózati engedélyes/víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az üzembe helyezést megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését.

10. A szabadon választott vállalkozó által kivitelezett vezeték magánkézben marad-e és ha igen, ki végzi a vezeték karbantartását és hogy kerül be az e-közmű rendszerbe?

A szabályozás e téren változatlan, a közcélú vezeték nem kerül magántulajdonba, így a karbantartás ugyanúgy szolgáltatói feladat marad. Kizárólag a beruházás megvalósítása tekintetében került be új lehetőségként a vállalkozó nyilvántartásból történő kiválasztása. Minden egyéb feladat a korábbiaknak megfelelően történik.

11. Terveztetni kell-e a vezetéket, és ha igen, ki hagyja jóvá, mi a folyamata?

A szabályozás e téren is változatlan, a vezetéket terveztetni kell, a folyamat is változatlan a korábbiakhoz képest.

 

12. Ha egyébként díjmentes a csatlakozás, de a fogyasztó a nyilvántartásból választ kivitelezőt, ki fizeti a csatlakozó vezeték díját?

Saját beruházásban történő elvégzés esetén nem lesz ingyenes a közmű-kivitelezés. A nyilvántartásból kiválasztott vállalkozó díját és az anyagköltséget minden esetben a megrendelő fizeti ki.

(HBMKH)