November 16-án lesz a „Ne gyújts rá!” jelmondatú, dohányzás ellenes világnap. Ennek apropóján beszélgettünk dr. Müller Cecíliával, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetőjével.

A dohányzás a legjelentősebb – egyébként megelőzhető – halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Hazánkban évente 30 ezer személy idő előtti haláláért felelős a cigaretta, a pipa, valamint évente 2300 ember életét oltják ki a passzív dohányzásra visszavezethető betegségek. A tüdőrákban történt elhalálozások számát tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó.

Fejérben évente mintegy 1000 nő és körülbelül 1200 férfi halála róható föl a dohányzásnak. A férfiak esetében magas a 15-64 év közötti áldozatok száma. A tüdőrák miatt pedig a megyében évente mintegy 240 férfi és 120 nő hal meg. Mind férfiaknál, mind nőknél hozzávetőleg az esetek felében kerül ki az elhunyt a 15-65 év közötti korosztályból.

A dohányzás a tüdőrákon kívül okozója, elősegítője több más rosszindulatú daganatnak is, a rákos megbetegedések 30-40 százalékáért a cigaretta a felelős – mondta el beszélgetésünk alkalmával dr. Müller Cecília megyei tisztifőorvos. De a dohányzás a felelős szívinfarktusoknak és a súlyos következményekkel járó agyi történések mintegy 50-70 százalékáért is. A cigaretta fő összetevőjének, a nikotinnak erőteljes érszűkítő hatása van. A láb érszűkülete az alsó végtag csonkolásához, amputálásához, a méh ereinek szűkülete pedig koraszüléshez vezethet. A koraszülés gyakorisága hazánkban 10-12 százalék, egyedülállóan magas Európában.

Aki egyszer rászokott, az nagyon nehezen mellőzi a cigarettát, pedig ma már több helyen segítséget kaphat ehhez. A leszokási ráta mégis nagyon alacsony, mindössze három százalék. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a fiatalok ne váljanak rabjaivá a dohánynak.

A gyerek számára meghatározó a szülők által nyújtott minta – húzta alá a főosztályvezető. – Azt, amit otthon lát, természetesnek fogadja el, ráadásul a cigarettához is könnyebben hozzájut, hogy – a kíváncsiságtól hajtva – kipróbálja. Persze, nem szükségszerű, hogy a pöfékelő szülők fia, lánya maga is cigarettázni fog. Ellentétes hatást is kiválthat, ha a gyereket zavarja a füst, a büdösség, vagy valamely hozzátartozója éppen a dohányzás miatt betegszik meg.

A dohányzás elleni prevenciós kampányt főosztályunk egészségfejlesztő munkatársai már az óvodában elkezdik, persze játékos formában – folytatta dr. Müller Cecília. Örvendetesnek nevezte, hogy míg öt éve a lakosság 32 százaléka dohányzott, addig ez az arány mostanra két százalékkal csökkent. Ez a tény is jól illusztrálja, hogy eredményes az a tevékenység, amely 2000-ben a nem dohányzók védelméről szóló törvénnyel kezdődött, és amely a többséget kíméli meg attól, hogy dohányfüstöt legyen kénytelen szívni, és így maga is – passzív – dohányossá váljon. A jogszabályokat fokozatosan vezették be, a rendelkezések betartását folyamatosan ellenőrzik.

Fejérben a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását a kormányhivatal népegészségügyi főosztályának és a járási hivatalok népegészségügyi osztályainak munkatársai ebben az esztendőben eddig összesen több mint félezer alkalommal ellenőrizték. A legtöbb vizsgálat – több mint százötven – munkahelyeken történt, gyakoriságban ezt követte a közoktatási intézményekben végzett – szám szerint csaknem száz – ellenőrzés. Dr. Müller Cecília örömmel számolt be arról, hogy egyre ritkábban tapasztalnak jogszabálysértést.

(FMKH – FMH – BKL – fotó: Nagy Norbert)