Tájékoztató a felszámolás alatt álló SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről

A Szeviép Zrt. fizetésképtelensége miatt kárt szenvedett mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat megillető ellenszolgáltatás rendkívüli és méltányosságon alapuló, mielőbbi megtérítése érdekében a magyar állam rendkívüli kárrendezést nyújt a felszámolás alatt álló SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről szóló 32/2018. (III.5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltak szerint.

A Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése szerint állami kárrendezésre jogosult az a mikro-, kis- vagy középvállalkozás, amely

  1. a) a  SZEVIÉP Zrt.-vel a  felszámolási eljárás megindulását megelőzően a  Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyv XV–XVIII. Címe szerinti kötelmi jogi jogviszonyok valamelyikében állt, és
  2. b) az  a)  pontban meghatározott jogviszonyából fakadóan a  részére ki nem fizetett ellenszolgáltatást illetően a kormányrendelet hatálybalépése napján a SZEVIÉP Zrt.-vel szemben
  3. ba) a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelése van,
  4. bb) olyan elismert követelése áll fenn, amelynek behajthatatlanságáról a  felszámoló e  rendelet hatálybalépését megelőzően igazolást adott ki,
  5. bc) a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igénye van, vagy
  6. bd) olyan követelése áll fenn, amelynek érvényesítése iránt polgári eljárás van folyamatban.

 

A Ptk. XV-XVIII. Címe szerinti kötelmi jogi jogviszonyok:

  • Vállalkozási szerződés
  • Tervezési szerződés
  • Kivitelezési szerződés
  • Kutatási szerződés
  • Utazási szerződés
  • Mezőgazdasági vállalkozási szerződés
  • Közszolgáltatási szerződés
  • Fuvarozási szerződés
  • Megbízási szerződés
  • Bizományi szerződés
  • Közvetítői szerződés
  • Szállítmányozási szerződés
  • Bizalmi vagyonkezelési szerződés
  • Bérleti szerződés
  • Haszonkölcsön szerződés
  • Letéti szerződés

 

A kormányrendelet szerint nem jogosult állami kárrendezés keretében támogatásra

  1. a) a SZEVIÉP Zrt.-nek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,
  2. b) a pénzügyi intézmény és
  3. c) a pénzforgalmi szolgáltató.

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerint:

„23. kapcsolt vállalkozás:

  1. a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  2. b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  3. c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
  4. d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  5. e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  6. f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”

 

A Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése szerint ha a követelés azért nem felel meg a 3. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, mert a követelést annak jogosultja harmadik fél részére engedményezte, e jogosult tekintetében az állami kárrendezés legfeljebb a követelés eredeti összegének és a  követelés engedményezéséért kapott összegnek a  különbözetére terjedhet ki. Ebben az  esetben e  jogosult állami kárrendezésére egyebekben – a  károsultat megillető követelés átszállásának kivételével – a károsultra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

A Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése szerinti állami kárrendezés nem terjed ki azon követelésre, amelyet üzletszerűen követelésvásárlási tevékenységet folytató harmadik személyre engedményeztek. Ez nem érinti a károsult azon jogát, hogy a 4. § (1) bekezdésben foglalt különbözetre nézve állami kárrendezésben részesülhessen.

 

A Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése alapján az 1. § szerinti állami kárrendezés az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül.

  1. § (2) Az egy és ugyanazon vállalkozás (fogalom meghatározás a Kormányrendelet 2. § a) bekezdésében) részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a  200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a  7.  § (2)  bekezdés e)  pontja szerinti nyilatkozat szerinti támogatást, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
  2. § (3) A támogatás mértékének megállapítása során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év (a  továbbiakban: pénzügyi időszak) alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
  3. § (4) A támogatás a  csekély összegű közszolgáltatási támogatással az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének az  általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
  4. § (5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

 

Az állami kárrendezés iránti kérelem személyesen bármely kormányablakban benyújtható 2018. március 31-ig, amely határidő jogvesztő.

A Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése szerint az állami kárrendezés iránti igénybejelentéshez a károsult csatolja a rendelkezésére álló, a követelését alátámasztó dokumentumokat, különösen

  1. a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonya fennállására,
  2. b) a 3.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti jogviszonya alapján a  SZEVIÉP Zrt. részére teljesített, a  Polgári Törvénykönyv szerinti szolgáltatásra,
  3. c) a követelése felszámolási eljárásban, büntetőeljárásban vagy polgári eljárásban történő érvényesítésére és
  4. d) – amennyiben a követelés engedményezésére sor került – a követelés engedményezésére vonatkozó dokumentumokat.

 

A 7. § (2) bekezdése alapján károsult az igénybejelentéssel egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában tett teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy

  1. a) a szerződésben foglalt kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítette, illetve részleges teljesítés esetén mekkora a teljesítés aránya,
  2. b) a SZEVIÉP Zrt. a  szerződésben foglalt ellenszolgáltatást nem teljesítette, illetve részleges teljesítés esetén mennyi a teljesített ellenszolgáltatás összege,
  3. c) hozzájárul ahhoz, hogy a  személyes adatait a  kormányhivatal, a  Magyar Államkincstár és az állami adóhatóság a jelen rendeletben meghatározott feladatai ellátása érdekében kezelje,
  4. d) hozzájárul ahhoz, hogy a  kormányhivatal, a  kincstár és az  állami adóhatóság az  igénybejelentésben foglaltakat vizsgálja,
  5. e) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével – az  ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – az igénybejelentés évében és az azt megelőző két pénzügyi évben részére nyújtott csekély összegű támogatásoknak mekkora a támogatás tartalma,
  6. f) hozzájárul ahhoz, hogy a  jogosulatlanul igénybe vett támogatás Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal növelt összege vele szemben – önkéntes teljesítés hiányában – végrehajtásra kerüljön,
  7. g) sor került-e a  követelés engedményezésére, engedményezés esetén mekkora a  követelés engedményezéséért kapott összeg
  8. h) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül, valamint
  9. i) megfelel az e Korm. rendeletben foglalt egyéb jogosultsági feltételeknek.

 

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. §-a szerint

„325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]

(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha

  1. a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
  2. b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,
  3. c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
  4. d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
  5. e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
  6. f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
  7. g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
  8. h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

(2) Ha az okirat aláírója nem tud olvasni, illetve nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, csak akkor jön létre teljes bizonyító erejű magánokirat, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy az okirat aláírójának megmagyarázta.”

károsult az  igénybejelentésben az  állami kárrendezés kifizetése érdekében adatot szolgáltat a  pénzforgalmi fizetési számlájáról.

 

A Kormányrendelet 8. § (1) bekezdése alapján az igénybejelentést a károsult székhelye, vagy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el. A kormányhivatal a hiányos igénybejelentés kiegészítésére, az egyes adatok és nyilatkozatok közötti ellentmondások tisztázására, és további adatok szolgáltatására vagy nyilatkozattételre hívhatja fel a károsultat.

  1. § (2) A 7.  §-nak megfelelő, hiánytalan igénybejelentés benyújtásától vagy a  kormányhivatal felhívása esetén annak hiánytalan teljesítésétől számított 8 napon belül a  kormányhivatal az  állami kárrendezésről támogatási okiratot bocsát ki. A támogatási okirat tartalmazza a károsult adatait és az állami kárrendezés összegét. A támogatási okiratot a  kormányhivatal megküldi kifizetés céljából a  kincstár, az  ellenőrzés érdekében az  állami adóhatóság, továbbá – a  7.  § (1)  bekezdésében megjelölt, a  károsult által a  kormányhivatalnak benyújtott iratokkal együtt – az  állami vagyonért felelős miniszter részére.
  2. § (3) Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy a károsult nem jogosult kárrendezésre, vagy az igénybejelentés a felhívás ellenére nem felel meg a 7. §-ban foglaltaknak, erről tájékoztatja az igénylőt.
  3. § (4) A kincstár a támogatási okirat kézhezvételét követően haladéktalanul gondoskodik a kárrendezés károsult részére átutalással történő kifizetéséről.
  4. § (8) A kormányhivatal, az állami adóhatóság vagy a kincstár megkeresésére a SZEVIÉP Zrt. felszámolója köteles az állami kárrendezés megállapításával, kifizetésével kapcsolatban, illetve a  kárrendezésre történő jogosultság hatósági ellenőrzéséhez a megkeresés beérkezésétől számított 8 napon belül adatot szolgáltatni vagy nyilatkozatot tenni.

 

Az állami adóhatóság az  állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát valamennyi támogatottnál, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. A jogosulatlanul igénybe vett állami kárrendezést az állami adóhatóság felszólítására a magyar állam részére vissza kell téríteni.

 

 

 

Munkatársaink elérhetősége:

dr. Bangha Ágnes
főosztályvezető
Jogi és Hatósági Főosztály
6722 Szeged, Rákóczi tér 1.
E-mail: [[[GWrCrH2y4YmFuZ2hhLmFnbmVzQGNzb25ncmFkLmdvdi5odQ==]]]
Telefonszám : 62/680-683    
Mobil: +36 70/382-9177

dr. Kis Zoltán
jogi referens 
Jogi és Hatósági Főosztály Jogi és Törvényességi Felügyeleti Osztály
6722 Szeged, Rákóczi tér 1.
E-mail: [[[kDFpUyKMGZZDpJk6gMmEDYa2lzLnpvbHRhbkBjc29uZ3JhZC5nb3YuaHU=]]]
Telefonszám : 62/562-603

 

 

Információ a Kormányablakok elérhetőségéről és ügyfélfogadásáról