Érintett szervezeti egység:
Közlekedési Főosztály
Útügyi Osztály
(országos illetékesség)

Kapcsolódó jogszabály:

Az országos illetékességű útügyi közlekedési hatóság (Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Útügyi Osztály) illetékességét, pontos hatáskörét és feladatait meghatározó jogszabály:

A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII.2.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdése, 3. §-a, 12. § (1) a) pontja.

A jogszabály elérhető: ITT

 

A gyorsforgalmi utak és közúti határátkelőhelyek építményei, valamint a 30 m szabadnyílásnál nagyobb műtárgyak tekintetében az útügyi hatósági feladatokat országos illetékességgel:

Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály látja el.

A gyorsforgalmi utak és közúti határátkelőhelyek építményei kivételével az országos, a helyi közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tekintetében az útügyi hatósági feladatokat:

 

  • a megyeszékhely szerinti járási hivatal,
  • Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala,
  • Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala látja el.

 

A járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése során, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatban (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést):

 

  • az illetékes járási hivatal,
  • a fővárosban a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatala jár el.

 

Az útügyi közlekedési hatóságok elérhetősége: ITT

GYORSFORGALMI UTAK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSAI

Utat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Azt, aki ezt megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolhatja és az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti. Ez a szabály az országos és helyi közutak mellett a közforgalom számára megnyitott magánutakra is vonatkozik.

Gyorsforgalmi utak építési engedélyezésének folyamata

Kapcsolódó jogszabály: Az  utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet.

A kérelmeket a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes, közlekedési szakigazgatási feladatot ellátó szervhez írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően

 

  • természetes személyek esetében postai úton, ügyfélfogadási időben személyesen, illetve a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/ honlapon e-papír formájában
  • jogi személyek és jogi képviselővel eljáró ügyfelek esetében a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/ honlapon e-papír formájában.

 

A kérelemhez mellékelni kell annak érdemi elbírálásához szükséges, a jogszabályok által előírt mellékleteket.

Eljárásaink gyors és eredményes lefolytatásához szükséges, hogy az engedélyezési dokumentáció a jogszabályban előírt tartalommal kerüljön benyújtásra. A tervdokumentációt csak a tervezői névjegyzékbe felvett, és megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el.

Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetőleg a kérelem benyújtását követően az eljáró hatóság számviteli bizonylatának kézbesítésétől számított 8 napon belül kell befizetni. Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet ITT megtalálható.

Amennyiben az eljárás során szakhatósági közreműködésre is szükség van, akkor a szakhatóságok eljárási díjainak megfizetését is szükséges igazolni, valamint a szakhatóságok részére összeállított tervdokumentációt kell becsatolni, vagy egy évnél nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás nyújtható be.

Hasznos információk a hatósági engedélyezési eljárás gyorsítása érdekében:

 

  • Minden esetben javasolt az előzetes kapcsolatfelvétel az engedélyező hatósággal, ugyanis több helyen - az itt leírtakon túl - további részletekre kiterjedő segítséget is tudnak adni.
  • Célszerű az engedélykérelmet az ügyintézési határidőt figyelembe véve megfelelő időpontban benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyintézési határidőbe 2018. január 1-től a hiánypótlásnak és a szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének és a postázások  időtartama is  bele számít .
  • Az eljárás ügyintézési határidőn belüli lefolytathatósága érdekében tanácsos a szakhatóságok előzetes állásfoglalásait beszerezni.
  • Amennyiben a kérelmező nevében más személy vagy szerv jár el, a kérelemhez az eredeti meghatalmazás is csatolandó.

 

 

A hatóság adminisztrációs munkáját megkönnyíti, az eljárást gyorsítja, ha a kérelmező az általa összeállított név- és címjegyzékeket EXCEL táblázatban [az érintett ingatlan helyrajzi száma, a tulajdonos neve, lakcíme (irányítószám, helység, cím) fejléccel] adja meg.

A megépített út forgalomba helyezésének folyamata

Kapcsolódó jogszabály:

Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet.

A kérelmeket a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes, közlekedési szakigazgatási feladatot ellátó szervhez írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően

 

  • természetes személyek esetében postai úton, ügyfélfogadási időben személyesen, illetve a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/ honlapon e-papír formájában
  • jogi személyek és jogi képviselővel eljáró ügyfelek esetében a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/ honlapon e-papír formájában.

 

A kérelemhez mellékelni kell annak érdemi elbírálásához szükséges, a jogszabályok által előírt tartalommal bíró mellékleteket .

Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetőleg a kérelem benyújtását követően az eljáró hatóság  számviteli bizonylatának kézbesítésétől számított 8 napon belül kell befizetni. Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet ITT megtalálható.

Amennyiben az eljárás során szakhatósági közreműködésre is szükség van, akkor a szakhatóságok eljárási díjainak megfizetését is igazolni szükséges.

A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

 

A forgalomba helyezési engedélyezési eljárásba mindazok bevonásra kerülnek, akik az építési engedélyezési eljárásban részt vettek.

Hasznos információk a hatósági engedélyezési eljárás gyorsítása érdekében:

 

  • Minden esetben javasolt az előzetes kapcsolatfelvétel az engedélyező hatósággal, ugyanis több helyen - az itt leírtakon túl - további részletekre kiterjedő segítséget is tudnak adni.
  • Célszerű az engedély-kérelmet az ügyintézési határidőt figyelembe véve megfelelő időpontban benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyintézési határidőbe 2018. január 1-től a hiánypótlásnak és a szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének és a postázások  időtartama is  bele számít .
  • Az eljárás ügyintézési határidőn belüli lefolytathatósága érdekében tanácsos a szakhatóságok előzetes állásfoglalásait beszerezni.
  • Amennyiben a kérelmező nevében más személy vagy szerv jár el, a kérelemhez az eredeti meghatalmazás is csatolandó.

 

 

A hatóság adminisztrációs munkáját megkönnyíti, az eljárást gyorsítja, ha a kérelmező az általa összeállított név- és címjegyzékeket EXCEL táblázatban [az érintett ingatlan helyrajzi száma, a tulajdonos neve, lakcíme (irányítószám, helység, cím) fejléccel] adja meg. .

Ideiglenes forgalomba helyezés engedélyezésének folyamata

 

Amennyiben forgalomszervezési érdekek indokolják, az építtető kérelmére a hatóság az építményt, vagy annak egy részét meghatározott időtartamra az építési munka teljes befejezése előtt ideiglenesen forgalomba helyezheti, ha az építmény a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a környezetvédelmi és forgalombiztonsági követelményeknek megfelel.

Meglévő út megszüntetése engedélyezésének folyamata

Kapcsolódó jogszabály:

Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet.

A megszüntetés engedélyezési folyamata megegyezik az építés engedélyezésének folyamatával, a megszüntetésre vonatkozóan megszüntetési engedély kerül kiadásra.

Jogorvoslat

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárásban hozott határozat ellen – annak közlésétől számított harminc napon belül – az ügyfél közigazgatási pert indíthat az illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt. A bíróság illetékességét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. §-a állapítja meg

A nem kiemelt jelentőségű ügyben folytatott  engedélyezési eljárás során az ügyfeleket – az általános közigazgatási  rendtartásról szóló 2006. évi CL. törvény alapján – fellebbezési jog illeti meg. A jogorvoslati kérelem benyújtásának jogvesztő határideje a döntés közlését követő 15. nap. A fellebbezést minden esetben a másodfokú útügyi hatósághoz (a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz) kell címezni, de az első fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtásával együtt a megtámadott határozatban előírt fellebbezési díjat is be kell fizetni, és a díjfizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell.

Amennyiben az elsőfokú eljárás során szakhatósági közreműködés volt, akkor a jogorvoslati eljárásban a másodfokú szakhatóságok bevonásra kerülnek. A jogorvoslati eljárás érdemi lefolytatásához a másodfokú szakhatósági eljárások díjainak megfizetését is igazolni szükséges.

Az elsőfokú döntés elleni  jogorvoslat határidejére és módjára az eljáró hatóság a döntésben külön rendelkezik.

Ügyintézési határidők

Az ügyintézési határidő kezdete a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő beérkezését követő nap, vége pedig az eljárást lezáró döntés postára adásának a napja.

Az ügyintézési idő a 2006. évi LIII. törvény 3. § (5) c) pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú ügyben 30 nap, egyéb útépítési, forgalomba helyezési, megszüntetési engedélyezési eljárás esetében az 1988. évi I. törvény 29. § (7) bekezdése alapján 55 nap, a 93/2012. Korm. rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében 25 nap.

 

Az ügyintézési időbe nem számítanak bele az általános közigazgatási  rendtartásról szóló 2006. évi CL. törvényben meghatározottak szerint az eljárás felfüggesztésének, szüneteltetésének és ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének  időtartamai.

KÖZÚTI HATÁRÁTKELŐHELYEK ÚTJAI ÉS MŰTÁRGYAI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSAI

Közúti határátkelőhelyeken az utak építésének engedélyezése, megszüntetése és forgalomba helyezése ugyanazon keretek között történik, mint a gyorsforgalmi utak esetében. A részletes eljárásról a tájékoztatás ott megtekinthető.

A közúti határátkelőhelyek útjai és műtárgyai tekintetében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező útügyi közlekedési hatóság:

 

  • Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Főosztály

 

VASÚTI ÁTJÁRÓK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSAI

Vasúti átjáró – az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével – létesítését, áthelyezését és megszüntetését, engedélyezési tervdokumentáció alapján az országos illetékességgel eljáró útügyi közlekedési hatóság engedélyezi, valamint engedélyezi a létesítés és az áthelyezés során a vasúti átjáró biztosítási módját és forgalmi rendjét.

Az országos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező útügyi közlekedési hatóság:

 

  • Budapest Főváros Kormányhivatala, Közlekedési Főosztály

 

A meglévő vasúti átjárók biztosítási módját és forgalmi rendjét a területileg illetékes útügyi közlekedési hatóság engedélyezi.

 

Az engedélyezési eljárás az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben foglalt szakmai előírások figyelembe vételével történik. Az ügyintézési határidő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2006. évi CL. törvény alapján 60 nap.

KÖZÚTKEZELŐ INTÉZKEDÉSEI ELLENI KIFOGÁSOK

Amennyiben az út kezelője forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy az út kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget – az érdekeltek kérelmére indított eljárásban az útügyi közlekedési hatóság eljárhat.

Ilyen estekben a területileg illetékes útügyi közlekedési hatósághoz lehet fordulni.

 

  • Közútkezelők:  országos közutak esetében – Magyar Közút NZrt.
  • helyi közutak esetében – adott település önkormányzatának képviselő-testülete
  • Budapesten – Budapest Közút Zrt., vagy a területileg illetékes kerületi önkormányzat.

 

KÖZLEKEDÉSI RENDDEL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK

A közlekedési hálózat és a közút forgalmi rendjének kialakításáért, a biztonságos közlekedési körülmények fenntartásáért a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § alapján a közút kezelője  felelős, amely – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

Amennyiben a forgalmi rend tekintetében bárkinek észrevétele, javaslata van, akkor a feladatért felelős, illetékes közútkezelőt kell megkeresni.

 

E tekintetben az útügyi közlekedési hatóságok hatáskörrel nem rendelkeznek, de a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében kezdeményezhetik a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelőjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezhetik.

HATÓSÁGI ELJÁRÁSI DÍJAK

A hatósági eljárás jogszerű lefolytatásának feltétele az eljárási díj megfizetése, ezért befizetését  igazolni szükséges.

Ha a közlekedési hatóság egy eljárás keretében egyidejűleg több ügyben, vagy több építmény esetében hoz döntést, vagy több tevékenység végzését engedélyezi, az eljárási díjat a vonatkozó rendelet szerint (építményenként, létesítményenként, hídszakaszonként) kell megfizetni.

A hatósági eljárás díját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00290713-38100004 számú számlájára kell befizetni és a befizetés megtörténtét igazoló dokumentumot a kérelemhez kell mellékelni.

Az a tevékenység, amelynek kérelemre induló engedélyezésének díja nem szerepel a jogszabályokban, illetékköteles. Az illeték mértékét az illetékekről szóló törvény határozza meg.

Kapcsolódó jogszabályok:

 

 

NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE AZ ÚTÜGYI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGOKNÁL

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 6. § (1) bekezdésbe foglalt elrendelés alapján vezeti a közlekedési hatóság:

  • a vasúti átjárók nyilvántartását,
  • a vasúti gyalogos-átkelőhelyek nyilvántartását,
  • kijelölt gyalogos-átkelőhelyek létesítésének nyilvántartását.

 

KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDITORI KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS (ORSZ)

A közúti biztonsági auditor képzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon eljáró közlekedési hatóság:

  • Budapest Főváros Kormányhivatala,Közlekedési Főosztály Közlekedés Hatósági Osztálya

A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés 4. pontja alapján útügyi közlekedési hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el a közúti biztonsági auditori képzés és továbbképzés bejelentése, a képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának vezetése, a közúti biztonsági auditori képzési tanterv jóváhagyása, a képzési tevékenység folytatására jogosult szervezetek ellenőrzése során,

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16/B. § (5) bekezdése  szerint az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján végezhető..

A közlekedési hatóság meghatározza:

  • a képzési- és vizsgakövetelményeket a képzéshez, a továbbképzéshez előírt tanterveket, az alkalmazható tansegédleteket, képzési programokat,
  • a vizsgáztatás módszereit, eljárási rendjét és ügyvitelét,
  • a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét,
  • továbbá ellátja a vizsgáztatás ellenőrzését és szakfelügyeletét.

A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján, a közúti biztonsági auditor alapképzés és továbbképzésre vonatkozó alább dokumentumok rendelkezésre állnak és a hatóságtól megkérhetők:

  • képzési, vizsgáztatási előírások,
  • képzési tanterv,
  • képzést végző szervezetek és képzéseik.

 

(BFKH Sajtó)