Visszavonta a Radetzky laktanyára 2010 májusában kiadott építési-bontási engedélyt a Fővárosi Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hatósága. A hatóság a világörökségi területen található műemlék épületen végzett építési-bontási munkálatok azonnali leállítását rendelte el.

Megváltoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala a Budapest II. kerület, Bem tér 3. szám alatti ingatlanon álló volt Radetzky laktanya épületeinek részleges bontásával, átalakításával, felújításával és bővítésével létrehozandó irodaépület kialakítására vonatkozó bontási-építési engedélyt 2016. június 2-án, mivel azt a kormányhivatal építési és örökségvédelmi hatóságának jogelődje, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Irodája (KÖH) jogszabálysértő eljárás nyomán adta ki 2010. május 6-án. A másodfokú hatóságként eljáró kormányhivatal határozata értelmében megváltoztatta a 2010. május 6-án kelt, és 2010. szeptember 30-án jogerőre emelkedett határozatot oly módon, hogy a bontási-építési engedélyt nem adta meg.

Budapest Főváros Kormányhivatala 2016. június 2-án hozott határozatának indoklása szerint az épület a 2010. május 6-án kelt építési-bontási engedély kiadásakor már három éve ideiglenes műemléki védelem alatt állt, miután 2007-ben a KÖH megindította az épület egyedi műemléki védetté nyilvánítását. Mivel a kérelem benyújtásakor, illetve a bontási-építési engedély kiadmányozásakor az ingatlan ideiglenes védelem alatt állt, az akkor hatályos törvények szerint a KÖH-nek a bontási engedély kiadásakor a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kellett volna alkalmaznia. A műemlékek részleges bontását a jogszabályok szigorú feltételekhez köti, azonban az elsőfokú hatóság nem vizsgálta e feltételek fennállását, erre vonatkozó hivatkozás, utalás sem a közigazgatási iratokban, sem a határozatban nem szerepel. Budapest Főváros Kormányhivatala így másodfokon megállapította, hogy a kérelmezett bontási-építési tevékenység a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek nem felel meg. Emellett az épület Bem József téri, Dunára néző homlokzata a világörökségi oltalom alatt álló Duna parti panoráma részét képezi. A kormányhivatal emiatt azt is megállapította, hogy a korábban meghozott bontási-építési engedély nemcsak az egyedi műemléki védelem céljával ellentétes, hanem a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezményben rögzített célokkal is, azok megvalósítását jelentős mértékben korlátozza, illetve akadályozza, tehát jogszabálysértő.

A kormányhivatali vizsgálat azt is megállapította, hogy a kivitelező ugyan az építési-bontási engedély érvényessége alatt, 2012 szeptemberében bejelentette a munkálatok megkezdését, azonban mind a mai napig nem rendelkezik az engedélyben akkor előírt, hatósággal egyeztetett kivitelezési dokumentációval, így az általa tett bejelentés alapján jogszerűen meg sem kezdhette volna a bontási-építési tevékenységet.

Az eljárással érintett épület nemzetünk I. kategóriás műemléke, eszmei jelentősége és egyedisége révén országos szinten kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír. Továbbá a Bem József téri, Duna-felőli homlokzata révén a világörökség részeként nemzetközi viszonylatban is jelentős értéket képvisel. Mindezekre tekintettel a megkezdett bontási munkálatok folytatása az egyedileg védett örökségi elem részleges megsemmisüléséhez vezetne, valamint a világörökségi panoráma feltárulását jelentős mértékben sértené, ezért a kormányhivatal a döntését egy esetleges a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. A határozat értelmében a kormányhivatal a folyamatban lévő bontási és építési munkákat – az állagmegóvási, és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó munkák kivételével – azonnali hatállyal leállította.

(BFKH Sajtó)