Tovább csökkent az influenzás panaszokkal orvoshoz forduló betegek száma, a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint az előző héthez viszonyítva 25,3%-kal kevesebb beteg (17 300 fő) fordult orvoshoz influenzaszerű megbetegedés miatt.

A BFKH Népegészségügyi Főosztály által készített részletes tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Budapest és Pest megyére vonatkozóan itt érhető el. (Frissítve: 2018.03.09.)

Aktuális információ azon kórházakról, amelyekben látogatási tilalmat rendeltek el ITT ÉRHETŐ EL. (Frissítve: 2018.03.09.)

Mit érdemes tudni az influenzáról?

Az influenza legtöbbször egy egyszerű megfázásnál alig súlyosabb felső légúti betegség formájában jelentkező fertőző betegség, ugyanakkor rendkívül súlyos, tüdőgyulladással járó, halálos kimenetelű megbetegedést is okozhat!

Az influenza cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegség, kórokozói az A, B, és C influenza vírusok. Köhögéssel, tüsszentéssel, de normál beszéd közben is vírusok milliói kerülnek a levegőbe, valamint a beteg környeztében lévő tárgyakra, felületekre. Belélegezve, illetve a fertőzött felületekkel érintkezve nagy gyorsasággal terjed tovább a fertőzés.

A betegség legjellemzőbb tünetei a hirtelen jelentkező, hidegrázással járó magas láz, fejfájás, izom- illetve ízületi fájdalmak, általános levertséggel, fáradékonysággal, de az influenza következtében kialakuló elsődleges tüdőgyulladásért is maga a vírus a felelős.

Az influenzás tünetek általában pár napig tartanak, de a köhögés és a gyengeség akár egy hétig – 10 napig is elhúzódhat (a légutak teljes gyógyulása akár 6-8 hetet is igénybe vehet). Az influenza fokozott veszélyt jelent az idősekre, gyerekekre és azokra, akiknek gyenge az immunrendszerük.

Az influenza kiemelkedő járványügyi jelentősége két tényezőn alapul: egyfelől az influenza A vírus nagyfokú változékonyságának köszönhetően világméretű járványok (pandémiák) előidézésére képes, másfelől a szezonális járványok néhány hete alatt is több megbetegedést és halálozást okoz, mint az összes többi bejelentendő megbetegedés az egész év folyamán.

Influenza pandémiák évszázadok óta rendszeresen törnek ki a világon, a szezonális influenzajárványoknál lényegesen több megbetegedést és halálozást okozva. A modern kor leghíresebb influenzajárványa 1918-ban tört ki, és becslések szerint mintegy 50-100 millió ember halálát okozta. A járványt spanyolnátha néven ismerte meg világ, habár az első dokumentált eset az Egyesült Államokbeli Kansasban volt. Míg a következő pandémia megjelenésének helye és ideje megjósolhatatlan, a szezonális influenzajárvány – a korábbi évek tapasztalatai alapján - Magyarországon januárban kezdődik.

Az influenza elleni védekezés, a betegség, valamint szövődményei megelőzésének leghatékonyabb módja az évenkénti védőoltás, melynek beadásával nemcsak magunkat, de a környezetünkben élőket is megvédhetjük. Akik minden évben megkapják az influenza elleni védőoltást, magasabb szintű védelmet élveznek.

Az influenza, és a többi cseppfertőzéssel terjedő légúti fertőzés veszélye csökkenthető gyakori szellőztetéssel, a zsúfolt helyek kerülésével, az általános higiénés szabályok betartásával, különös tekintettel a kézhigiénére (rendszeres melegvizes-szappanos kézmosás), és a köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre (köhögéskor/ tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé, ha épp nincs kéznél, akkor inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). A kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozás, a bőséges folyadékfogyasztás, az elegendő alvás és a rendszeres testmozgás erősíti a szervezet ellenálló képességét, hozzájárul a betegség(ek) megelőzéséhez.

A fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, a szövődmények elkerülése érdekében fontos, hogy aki beteg, maradjon otthon, lehetőség szerint ágynyugalomban, fogyasszon C-vitaminban gazdag élelmiszereket és igyon sok folyadékot. Vírusfertőzésről lévén szó, az antibiotikumos kezelés hatástalan. A vény nélkül kapható megfázás elleni készítmények és fájdalomcsillapítók  enyhítik a tüneteket és csillapítják a lázat is. Az orrcseppek használata csökkenti a nyálkahártya gyulladást, és megkönnyíti az orron át történő légzést.

Az otthoni ágynyugalom és a tüneti szerek általában elegendőek a betegség leküzdésére, azonban mindenképpen forduljon orvoshoz, ha Ön krónikus szív- és légúti betegségben szenved, ha a betegség magas lázzal jár (39°C-nál magasabb a testhőmérséklet), vagy ha a tünetek súlyosbodnak. A visszatérő láz, a tünetek rosszabbodása szövődmény kialakulását jelezheti, ami leggyakrabban kisgyermekeknél, és idős, beteg emberek esetén fordul elő.

Az influenzavírus kaput nyit a légutakat megbetegítő bakteriális kórokozók előtt, így kialakulhat orrmelléküreg-gyulladás, középfülgyulladás, hörgőgyulladás (bronchitis), vagy az influenza egyik legsúlyosabb szövődménye, a bakteriális tüdőgyulladás. A tüdőgyulladás igen veszélyes a csecsemőkre, a krónikus szív- és légúti betegségben szenvedőkre, illetve a legyengült immunrendszerű egyénekre nézve, ezért az ő esetükben fokozott odafigyelés szükséges. A szövődményes esetek ellátása gyakran igényel kórházi ellátást, mivel akár az életet veszélyeztető állapot is kialakulhat!

Az influenzához hasonlóan a tüdőgyulladás is megelőzhető védőoltással, amit a csecsemők a hazai oltási rendbe illesztve térítésmentesen és kötelezően megkapnak, a 60 éven felüliek pedig háziorvosi javaslatra (vény) a gyógyszertárakban vásárolhatnak meg.

(Jelen lakossági tájékoztatót a BFKH Népegészségügyi Főosztálya állította össze.)

(BFKH sajtó)