Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Megyei Kormányhivatal 142 kormányablak ügyintéző munkatársa vehette át az eredményesen elvégzett kormányablak képzést követően az oklevelét április 5-én. Gratulálunk a sikeres továbbképzéshez munkatársainknak.

 

A Veszprém Megyei Kormányhivatal és a Miniszterelnökség konzorciumában megvalósuló, KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15-2016-00002- „A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése” című projekt keretében, a Kormányablak Ügyintézői Képzést sikeresen elvégezve Budapest Főváros Kormányhivatala 58 munkatársa vehette át oklevelét április 5-ei oklevélátadó ünnepségen. A projekt célja, hogy olyan belső képzéseket biztosítson a területi államigazgatás munkatársai számára, amelyek hosszútávon képesek javítani a szolgáltató szemléletű feladatellátáshoz szükséges intézményi és személyi feltételeket, ezzel növelve az ügyintézés minőségét és az ügyfelek elégedettségét.


Dr. György István, Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy a modern magyar közigazgatás létrejötte óta jelenleg a legnagyobb, legátfogóbb átalakítás és fejlesztés zajlik. Ehhez hozzátartozik a járási hivatali és a kormányablak rendszer – mint intézményi sikerprojekt – kialakítása, amihez közvetlenül kapcsolódik, hogy szakmailag képzett és naprakész tudással rendelkező munkatársak látják el feladataikat a kormányablakokban. A kormánymegbízott felhívta a figyelmet a kormányablakokban dolgozó ügyintézők munkájának fontosságára is, hiszen ők jelentik az állammal való első találkozási pontot az állampolgárok és vállalkozások számára.


Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora köszöntőbeszédében kifejtette, hogy a magyar államigazgatási szervezetrendszer egy, a korábbi magyarországi, de az európai közigazgatási rendszerekhez képest is olyan egyedülálló megoldás, amelyre nincs más példa. Egyedülálló filozófiai háttérrel is rendelkezik – fejtette ki –, amelynek lényege az adott közigazgatási szerv és az állampolgár közötti kapcsolat. A rektor úgy fogalmazott, hogy a mára kikristályosodó államigazgatási berendezkedés az állampolgári jogegyenlőséget is elősegítette, hiszen ebben a rendszerben nem egy települési vagy megyei önkormányzat anyagi helyzetének függvénye az ügyintézés színvonala, hanem egységesen megszervezett és fenntartott, valamint egységes tudással rendelkező ügyfélszolgálatokon folyhat az állampolgári ügyintézés az ország minden pontján. Mindeközben az állampolgári elégedettség szintje magas,  utalt egy korábbi nagy mintavételű NKE-KSH közös felmérésre, amely alapján a megkérdezettek egy tízes skálán átlagosan legalább nyolcas értékelést adtak a magyar közigazgatásnak. Ehhez pedig hozzájárul az a jelentős tényező, hogy immár egy oktatási szervezeti egységben fut össze minden képzés, amely a közigazgatással kapcsolatos: az alap- és mesterképzés, a PhD, különböző továbbképzések, szakvizsgarendszer és a doktori címet adó mesterképzés is – ez az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara.


Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy mára a közigazgatásban dolgozni nem csupán munka, hanem hivatás, hiszen – ahogy Magyary Zoltán meghatározta – „a közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.” Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányablak projekt egy sikertörténet, amelyet még nagyobb kihívás tovább javítani, mint amilyen maga a létrehozása volt. De – mint mondta – a munka és a fejlesztések nem állhatnak meg, hiszen a szakrendszeri összekapcsolás a következő komoly feladatok egyike. A kormányablakok sikerét az is mutatja, hogy egy tízmilliós országban 2016-ban mintegy 12,5 millió ügyet – az államigazgatási ügyek több mint felét – bonyolítottak le az állampolgárok az integrált kormányzati ügyfélszolgálatokon – tette hozzá dr. Kovács Zoltán.

(BFKH Sajtó)