Az áldozatsegítéssel kapcsolatos 2017. január 1-jén hatályba lépett törvényi változásokról tartott közös szakmai tanácskozást Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH), a Budapesti Rendőr-főkapitányság és Józsefváros Önkormányzata, a kerületben megvalósított közös projekt, a Józsefvárosi Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer (JÁSZER) ülésén.

A lényeg változatlan: segíteni kell a bűncselekmények áldozatait, hiszen valamennyien – a bűncselekmény típusától függően – traumaként élik meg a velük történteket. Az áldozatsegítő szolgálatok az érzelmi segítségnyújtás során abban próbálnak segíteni az áldozatoknak, hogy ez a trauma ne alakulhasson át krízissé.

Ezt egy 2012-es Európai Uniós parlamenti és tanácsi irányelv is előírja, azonban a BFKH már ezt megelőzően – felismerve ennek fontosságát – az első helyen határozta meg az érzelmi támogatást az áldozatok megsegítése során követendő prioritások között.

A január 1-jével életbe lépett legfőbb változás, hogy az áldozatvédelem szakmai irányítását az Igazságügyi Minisztérium (IM) vette át.

Vízkelety Mariann, a tárca igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára ismertette az IM elsődleges stratégiáját: ismertté kell tenni az áldozatsegítő lehetőségeket és ennek érdekében fel kell venni a kapcsolatot az ezzel foglalkozó állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetekkel. A bevont szereplőkkel munkacsoportot kell létrehozni, emellett pedig egy kerekasztalt is felállítana a minisztérium, amelyen keresztül a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, az érintett minisztériumok, az áldozatsegítő közszolgáltatást végző egyházi és civil szervezek intézkedési, vagy akár jogszabály-módosítási javaslatokat tehetnének a kormánynak.

A stratégia részeként az IM még ebben az évben létrehozna – a nyugati országok példájából kiindulva – egy áldozatsegítő krízisközpontot, ezzel párhuzamosan kell minél szélesebb körben biztosítani az áldozatok részére az érzelmi segítségnyújtást.

A helyi önkormányzatok és kormányhivatalok áldozatsegítéssel kapcsolatos megközelítése nagyon közel áll az IM által elfogadott áldozatvédelmi stratégiához – mondta Vízkelety Mariann.

A résztvevők mind egyetértettek abban, hogy a rendszert a lehető legszélesebb körben ismertté kell tenni. Ezért kiemelten fontos hatékony tájékoztatás, hogy az áldozatok minél magasabb aránya élhessen a számára biztosított segítséggel.


Domokos Péter, a BFKH igazgatója emlékeztetett arra, hogy a kormányhivatalba január elsejével különböző szakigazgatási szerveket integráltak, emellett bizonyos, korábban e szinthez tartozó hatósági és más feladatok járási szintre kerültek. Ennek célja az volt, hogy az áldozatsegítés a lakosság számára a lakóhelyhez legközelebb legyen elérhető. Ezért a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a kerületi/járási hivatalokhoz kerültek az elsőfokú áldozatsegítési feladatok.

Beszámolt arról is, hogy a JÁSZER mintájára a Fővárosi Kormányhivatalban is megalakult az áldozatsegítő rendszer, amelynek működése ugyanúgy a kerületi önkormányzat, a rendőrség és a kormányhivatal áldozatsegítő szolgálatainak együttműködésén alapul. Felvetődött továbbá, hogy kidolgozható-e egy olyan rendszer, amely valamennyi kerületben azonos színvonalon biztosítaná az érdemi segítségnyújtást és az áldozatsegítést – közölte.

Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány arra is kitért, hogy a közös projekt keretén belül a rendőrség tervei között szerepel mind az iskolák, a pedagógusok, mind pedig a szülők bevonása minél szélesebb körben: megismertetni velük azokat a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermek áldozattá vált, vagy ennek küszöbén áll. Emellett pedig – figyelemmel az új elkövetési módszerekre – vizsgálni kell, hogy az interneten mi vezethet az áldozattá váláshoz, ahol a gyermekek különösen veszélyeztetettek. A rendőrfőkapitány hozzátette: azt tapasztalták, hogy a bűnmegelőzés terén akkor voltak a legsikeresebbek, ha minél konkrétabb feladatot tűztek ki, rövidtávra, minél szűkebb közösséget véve célba: speciálisan egy kerületre, egy lakóközösségre, akár egy lépcsőházra szabva.

Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester a rendszer sikerének nevezte, hogy az által elérik az embereket, és sikerült bennük kialakítani azt a tudatot, hogy ha baj történik velük, van hová fordulniuk, nincsenek magukra hagyva. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy helyi áldozatsegítő rendszer működtetése nem feltétlenül anyagi kérdés, elsősorban együttműködő emberek kellenek hozzá.

A bűnüldözés, bűnmegelőzés egyik fontos céljának nevezte, hogy a közösség lássa, a különböző szervezetek nem önmagukért, részfeladatokat ellátva dolgoznak, hanem van egy közös céljuk: a város rendjének, biztonságának növelése.

(MTI, BFKH Sajtó)