Az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. § (1) bekezdés aa) pontja szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett gazdálkodó szervezetek, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal ügyvitele kapcsán a következőkről tájékoztatom.

Az E-ügyintézési törvény 2018. január 1. napjától kötelezővé teszi a gazdálkodó szervezetek számára az állammal való elektronikus kapcsolattartást és az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és az azon történő fogadást, melynek teljesítéséhez a gazdálkodó szervezetek számára Cégkapu szolgáltatás biztosított. A gazdálkodó szervezeteknek a Cégkapu szolgáltatásra legkésőbb 2017. december 31-ig regisztrálni kellett. A Cégkapu megkönnyíti a szervezetek és az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti kapcsolatfelvételt, hiszen minden kézbesítésre szánt küldemény a gazdálkodó szervezet által igényelt, biztonságos, hiteles tárhelyre érkezik. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben a kérelmet benyújtó gazdasági szereplőnek nincs cégkapus elérhetősége. Amennyiben a gazdálkodó szervezet még nem rendelkezik cégkapuval, a regisztráció a cegkapu.gov.hu címen végezhető el.


A gazdálkodó szervezetek részéről az elektronikus kapcsolattartás teljesítése fontos, tekintettel arra is, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz.

 

Az E-ügyintézési törvény 9. § (5) bekezdése szerint, ha a jogszabály egy nyilatkozat megléte vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelményeknek nem megfelelő nyilatkozat - a törvényben meghatározott és a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - hatálytalan.

 

Fentiek alapján a gazdálkodó szervezetek kizárólag elektronikus úton tarthatnak kapcsolatot az állami szervekkel.

 

Tekintettel arra, hogy a Cégkapuról nem mint felületről beszélhetünk, a kapcsolattartáshoz ugyanúgy szükség van űrlapra, e-Papírra, szakrendszeri alkalmazásra. A gazdálkodó szervezetek a polgári jog szabályai szerint jogképesek, de önálló cselekvőképességük nincs, jognyilatkozatokat a képviselőjük útján tehetnek. Ennek megfelelően az E-ügyintézési törvény 19. § (1) bekezdése is hangsúlyozza, hogy a gazdálkodó szervezet azonosítása kétféleképpen lehetséges, vagy önálló azonosítási szolgáltatás útján vagy a természetes személy képviselőjének a törvény szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt, illetve tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.


Ezzel összefügg az Ákr. 13. § (1) és (2) bekezdése, amely kiemeli, hogy a jogi személy nevében a törvényes képviselője jogosult eljárni, azonban – ha a személyes eljárás nincs előírva – az ügyfél esetében lehetőség van meghatalmazott útján eljárni.


A fentiekre figyelemmel az elektronikus kapcsolattartás esetén mindkét esetre lehetőséget biztosít a Kormányhivatal, akár a gazdálkodó szervezet nevében a törvényes képviselője, akár meghatalmazottja jár el.

 

Ennek megfelelően a különböző űrlapos vagy e-papíros benyújtások tekintetében két esetet különböztethetünk meg:

  1. a gazdálkodó szervezet nevében eljáró személy (cégkapu használatára jogosult) cégkapus belépéssel azonosítja magát és egyben képviseleti jogosultságát, vagy
  2. a gazdálkodó szervezet nevében eljáró személy önmagát azonosítja, és egyben igazolja képviseleti jogosultságát (pl. a meghatalmazás elektronikus példányának csatolásával).

A kézbesítés esetén az Ákr. 13. § (6) bekezdése kimondja, hogy amennyiben az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat a hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. Az 1. esetben jelzettek alapján a képviselőnek küldött küldemény tényleges címzettje a cégkapu, hiszen ez egyben a képviselőnek is az elektronikus elérhetősége, a Vhr. 89. § (9) bekezdése pedig ki is mondja, hogy a gazdálkodó szervezetnek a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot fogadó személyt, aki részére a cégkapu megbízott az adott cégkapuhoz hozzáférést biztosított. Az így küldött küldemény kézbesítésére az E-ügyintézési tv. 14. § (4) bekezdését kell alkalmazni


Ugyanakkor a 2. esetben megfogalmazottak szerint a meghatalmazott útján eljáró gazdálkodó szervezet esetében a kézbesítés címe az Ákr. jelzett törvényhelye alapján eltérhet, vagy a meghatalmazott személyes tárhelye lesz az, vagy – ha például ügyvédi iroda a meghatalmazott – a meghatalmazott cégkapuja.


Meghatalmazás tehető a rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: RNY), azonban nem kizárólagosan. Az RNY az eljárást segíti, egyszerűsíti, nem kell hozzá külön hiteles elektronikus dokumentumot előállítani, de a bejegyzés az ügyfeleknek nem kötelező. Az adott eljárási szabályoknak megfelelően hagyományos úton is megtehető a meghatalmazás, elektronikus eljárás esetén elektronikusan is létrehozható a dokumentum, vagy készíthető róla hiteles elektronikus másolat.


(Jogi és Koordinációs Főosztály)